Védés megtekintése

Védés megtekintése

 
Fogászati implantátumok alapanyagának és felületmódosítási eljárásainak hatása a csontintegrációra
Klinikai Orvostudományi
Dr. Tulassay Zsolt
SE Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinika előadóterme
2022-04-25 00:00:00
Fogorvostudományi kutatások
Dr. Varga Gábor
Dr. Joób Fancsaly Árpád
Dr. Borbély Judit egyetemi docens
Dr. Vajdovich István c. egyetemi tanár
Dr. Dőri Ferenc egyetemi tanár
Dr. Kispélyi Ida Barbara egyetemi docens
Dr. Borsos Gabriella PhD
Az emberiség implantációs fogpótlására való igénye az utóbbi évtizedekben folyamatosan nő. A kereslet növekedésével a felhasználás is folyamatosan nő, a tendencia afelé mutat, hogy lehetőleg a foghiányt implantátumokon elhorgonyzott fogpótlással lássuk el. A fogászati implantológia anyagtani és felületi tulajdonságokat vizsgáló alapkutatása napjainkban is aktuális. A kutatások célja a gyógyulási idő lerövidítése és a minél hosszabb sikeresség elérése. Az anyagtudomány fejlődésével létrehozták a már évtizedek óta alkalmazott orvosi titán ultra-finomszemcsés változatát, javítva ezáltal az anyag mechanikai tulajdonságain megtartva viszont a kiváló biokompatibilitást. A dolgozat egyik célja megvizsgálni azt, hogy az ultra-finomszemcsés anyag alkalmas lehet-e fogászati implantátum készítésére. A mechanikai vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az ultra-finomszemcsés Grade 2 tiszta titán alapanyag minden mechanikai tulajdonságában megegyezik vagy jobbnak bizonyul a hagyományos szemcseszerkezetű tiszta titán és titán ötvözethez képest. Mindemellett az anyagon savmaratásos felületkezelést alkalmazva az anyag felületi érdessége és nedvesítési hajlama sem tér el a rég bevált hagyományos szemcseszerkezetű titánhoz képest. A kedvező mechanikai tulajdonságok alkalmassá tehetik az UFSZ anyagot normál és keskeny implantátumok, protetikai fejek vagy felépítményt rögzítő csavarok készítésére. A leírt eredmények alapján javasolt az ultra-finomszemcsés anyag in vivo vizsgálata is. A dolgozat másik célja megvizsgálni a korai terhelhetőséget különböző felületű implantátumok esetén. A vizsgálat során a szintén újdonságnak számító hydroxi-apatittal, nano rétegben bevont implantátumok gyógyulása során változó stabilitás értékeket hasonlítottuk össze az évtizedek óta használatos homokfúvott, savmaratott felszínű implantátumok gyógyulásával. Az eredmények azt mutatják, hogy mindkét felületmódosítási eljárás egyformán pozitív hatással van a csontintegrációs folyamatokra és már hat héttel az implantátum behelyezését követően, az biztonsággal terhelhető.