Védés megtekintése

Védés megtekintése

 
Biológiailag aktív vegyületek vizsgálata elválasztástechnikai módszerekkel kapcsolt tömegspektrometriás technikákkal
Gyógyszertudományok
Dr. Szőke Éva
SE Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet
2022-05-05 00:00:00
A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
Dr. Antal István
Dr. Ludányi Krisztina
Dr. Kéki Sándor
Dr. Őrfi László
Dr. Szökő Éva
Dr. Deme Ruth
Dr. Takátsy Anikó
A doktori munkám első részében kidolgoztam egy LC-MS/MS alapú bioanalitikai módszert, mely alkalmas kinurenin és szerotonin, aminosavak (valin, leucin, izoleucin, tirozin, triptofán) melletti meghatározására vérplazmából. Az eljárás lehetővé teszi az izomer aminosavak (leucin, izoleucin) szeparálását, valamint a nagy koncentrációkülönbségek ellenére, az anyagok kvantitatív meghatározását. Az egyszerű mintaelőkészítés, a kalibrációs módszer megfelelő megválasztása, és a nagyfelbontású kromatográfiás elválasztás MS/MS méréssel való kapcsolásából adódóan, a módszer alkalmas volt nagyszámú plazmaminta elemzésére. A validálást az endogén anyagok mennyiségi meghatározásának „fit for purpose” megközelítése alapján, a helyettesítő mátrix módszer és standard addíció megfelelő kombinálásával végeztem, mely lehetővé tette a módszer és a mérés teljeskörű validálását. A vizsgálat során kapott koncentráció adatok hozzájárultak a migrén patomechanizmusának mélyebb megértésére irányuló átfogó klinikai kutatáshoz. Doktori kutatásom második felében egy HILIC-MS/MS módszert dolgoztam ki az AGP szénhidráttartalmának antranilsavas származékképzést követő vizsgálatára, mely a nagyfelbontású kromatográfiás módszernek köszönhetően lehetővé tette az eddigi kutatásoknál nagyobb számú glikánizomer azonosítását. A módszerrel 18 high-risk melanomás beteg, és 19 egészséges önkéntes szérum mintájából izolált AGP glikozilációs mintázatát vizsgáltam. Jellemeztem a betegség glikozilációs profilra gyakorolt hatását, illetve két triantennás (N5H6S2, N5H6S3F) és két tetraantennás (N6H7S2, N6H7S2F) oligoszacharidot, valamint hozzájuk kapcsolódó változókat, melyek leginkább alkalmasak voltak a beteg és kontrollcsoport közötti különbségtételre lineáris diszkriminancia analízis módszerével. Igazoltam az AGP glikozilációs mintázatának biomarker jellegét high-risk melanomás betegeken, mely mind érzékenységben, mind negatív prediktív értékben messze fölülmúlja a jelenleg alkalmazott S100B biomarkert. A vizsgálatok során kapott eredmények alapján kijelenthető, hogy a kidolgozott és alkalmazott analitikai és kemometriai módszerek összessége alapját képezheti egy jövőbeni, hatékony melanoma malignum diagnosztikai eljárásnak.