A Kardiális Reszinkronizációs Terápia Upgrade hosszú távú klinikai kimentele
Schwertner Walter Richard
Elméleti és Transzlációs Orvostudományok
Dr. Kellermayer Miklós
SE Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika
2025-12-09 16:30:00
Szív és érrendszeri betegségek élettana és klinikuma
Dr. Merkely Béla
Dr. Merkely Béla Dr. Kosztin Annamária
Dr. Katona Gábor
Dr. Borbély Attila
Dr. Járai Zoltán
Dr. Homoródi Nóra
Dr. Ezer Péter
A CRT upgrade beavatkozások az összes CRT beültetés 20-30%-át teszik ki. E jelentős arány ellenére a CRT upgrade-en átesett betegek hosszú távú kimeneteléről kevés irodalmi adat áll rendelkezésre. A CRT upgrade kezelésben részesülő betegek általában idősebbek, több társbetegséggel rendelkeznek, és ennek következtében kevésbé kedvező klinikai kimenetelük lehet a de novo CRT kezelésben részesülő betegekkel összehasonlítva, a korábbi kisebb elemszámú és rövid utánkövetési idejű obszervációs vizsgálatok eredményei alapján.
Egy nagy betegszámú és hosszú utánkövetési idővel rendelkező vizsgálatot végeztünk, hogy összehasonlítsuk a de novo és upgrade CRT implantációban részesülő betegek klinikai kimenetelét. Eredményeink megerősítették, hogy az upgrade csoportba tartozó betegek több társbetegséggel rendelkeznek, ami hozzájárul a kedvezőtlenebb klinikai kimenetelükhöz a de novo CRT csoporthoz képest. Azonban, amikor a két csoport közötti kiindulási paraméterek különbségeit figyelembe vettük, hasonló kimenetellel rendelkeztek mortalitásuk szerint. Emellett kimutattuk, hogy az elektróda diszfunkció és a zseb infekció előfordulási aránya magasabb lehet az upgrade CRT csoportban, mint a de novo csoportban.
Bár az ajánlások szerinti a gyógyszeres szívelégtelenség terápia csökkenti az összhalálozás, a szívelégtelenség következtében kialakuló kórházi események és a hirtelen szívhalál kockázatát, továbbra is fontos mérlegelni a backup ICD funkció szükségességét a CRT upgrade beavatkozások során is. Ennek érdekében olyan betegeket vizsgáltunk, akiknek nincs kamrai aritmia előzménye a kórtörténetükben, és PM-eiket CRT-D vagy CRT-P készülékre upgrade-elték. Az összpopulációban a CRT-D kedvezőbb kimenetelt mutatott a CRT-P upgrade-hez képest. Ezt követően TDA-val, ami egy mesterséges intelligencia alapú módszer fenocsoportokat azonosítottunk, amelyek eltérő mortalitási trendeket mutattak. Ezeken a rizikócsoportokon belül a magas kockázatú betegek esetében a CRT-D készülék választása kedvezőbb kimenetellel járt, mint a CRT-P készülékek esetében. Továbbá egy tanított gépitanulás alapú modellt fejlesztettünk, amely képes pontosan osztályozni a betegeket ezekbe a fenocsoportokba.
A fejlett analitikai eszközök, mint például a TDA és a gépitanulás integrálása a klinikai gyakorlatba, különösen a rizikóstratifikáció és a CRT upgrade döntéshozatalának irányítása terén, jelentősen javíthatja a betegek kimeneteleit és optimalizálhatja a terápiás stratégiákat.
