Az irritábilisbél-szindróma (IBS) és a gyulladásos bélbetegségek (IBD) táplálkozásterápiája a legújabb kutatások tükrében, különös tekintettel az alacsony FODMAP-étrendre
Polgár Annamária
Egészségtudományi Tagozat
Dr. Nagy Zoltán Zsolt
SE Egészségtudományi Kar, Vas u. 17. 504.sz. terem
2026-04-24 11:00:00
Interdiszciplináris alkalmazott egészségtudományok
Dr. Vingender István
Dr. Mák Erzsébet
Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna
Dr. Lugasi Andrea
Dr. Forrai Judit
Dr. Sallai Julianna Rozália
Dr. Kovács Réka Erika
Az emésztőrendszert érintő funkcionális és gyulladásos kórképek, így az irritábilisbél-szindróma (IBS) és a gyulladásos bélbetegségek (IBD) dietoterápiája számos kihívással jár, mivel a hagyományosan javasolt táplálkozási irányelvek gyakran nem nyújtanak elegendő tüneti enyhülést. Kutatásunk célja egy 12 hetes étrendi intervenciós vizsgálat keretében annak összehasonlítása volt, hogy egy hosszú fermentációval készült, alacsony FODMAP-tartalmú tönkölybúza alapú kenyér és egy gluténmentes kenyér milyen hatással van IBS-ben és IBD-ben érintett betegek emésztési tüneteire és életminőségére; a vizsgálat első és utolsó 4 hetében alacsony FODMAP-étrendet alkalmaztunk, amelyeket egy köztes, 4 hetes kimosási periódus választott el. A vizsgálat során különös figyelmet fordítottunk a puffadás, hasi fájdalom és emésztési diszkomfort alakulására, valamint a kenyértípusok eltérő hatásaira.
Az étrendi naplók és kérdőívek alapján megerősítést nyert, hogy a résztvevők kiinduló étrendje nem felelt meg az alacsony FODMAP-irányelveknek, rostban szegény, tejtermékeket kerülő jellegű volt, miközben magas fermentálható szénhidráttartalmú ételeket tartalmazott – ez alátámasztotta a kiinduló hipotéziseket. A beavatkozás során a fermentált tönkölykenyér fogyasztása szignifikáns enyhülést eredményezett a puffadás és hasi fájdalom tekintetében, a gluténmentes kenyérhez képest, miközben az életminőség szubjektív megítélése is javult, és a tünetek nem súlyosbodtak.
Eredményeink arra utalnak, hogy bizonyos fermentált, gluténtartalmú kenyerek beilleszthetők lehetnek a bélrendszeri betegek étrendjébe anélkül, hogy kedvezőtlenül befolyásolnák állapotukat. Ez új lehetőséget nyithat a betegek által gyakran félreértelmezett és szigorúan követett gluténmentes étrend szükségességének felülvizsgálatára. A vizsgálat egyúttal rávilágított arra is, hogy a megfelelő dietetikai edukáció hiányában a betegek étrendje gyakran nem illeszkedik sem az alacsony FODMAP-irányelvekhez, sem az általános egészséges táplálkozási ajánlásokhoz.
Mindezek alapján megállapítható, hogy az alacsony FODMAP-irányelveken alapuló étrendi beavatkozások – különösen célzott kenyérválasztással kiegészítve – hatékony eszközt jelenthetnek az IBS és IBD tüneteinek enyhítésében. Ugyanakkor a kis mintaszám és az intervenció időtartama korlátozza az eredmények általánosíthatóságát, ezért további, nagyobb esetszámú, kontrollált klinikai vizsgálatok szükségesek a megállapítások megerősítéséhez.
