Számítanak a barátok? – A munkahelyi barátságok jelentősége a szociális intézményvezetők szakmai kapcsolathálózatában
Némethné Schutzmann Réka
Mentális Egészségtudományi Tagozat
Dr. Bódizs Róbert
SE Szemészeti Klinika Mária utcai tanterme
2026-08-27 14:00:00
Interdiszciplináris társadalomtudományok
Dr. Pethesné Dávid Beáta
Dr. Pethesné Dávid Beáta
Dr. Feith Helga
Dr. Győri Ágnes
Dr. Zsembery Ákos
Dr. Girasek Edmond
Dr. Czibere Ibolya
A disszertáció célja annak feltárása volt, hogy a munkahelyi barátságok milyen szerepet töltenek be a szociális intézményvezetők stresszhez és kiégéshez kapcsolódó pszichoszociális folyamataiban. A kutatás abból a felismerésből indult ki, hogy a vezetői munkavégzés kapcsolatokba ágyazott gyakorlatként értelmezhető. A munkahely ebben a megközelítésben szervezeti és társas közeg is, ahol a másik ember feladatvégző partnerként és lehetséges társas erőforrásként egyaránt jelen lehet.
A disszertáció elméleti keretét a JD–R modell adta, a vizsgálat középpontjába pedig a munkahelyi barátságok kerültek, mint olyan kapcsolatok, amelyek a munkavégzéshez és a személyes támogatáshoz egyaránt kapcsolódhatnak. A vizsgálat keresztmetszeti adatfelvételre épült, magyarországi szociális intézményvezetők körében.
Az eredmények szerint a munkakövetelmények és a kiégés közötti összefüggés döntően a megélt stresszen keresztül rajzolódott ki. A munkahelyi barátságok ebben az összefüggésrendszerben több ponton is megjelentek. A munkahelyi barátságok összefüggést mutattak a stressz és a kiégés szintjével. Meghatározott feltételek mellett a stressz és a kiégés közötti kapcsolat mintázatát is árnyalták. Az eredmények alapján a baráti kapcsolatok kevésbé a stresszhez kapcsolódó keletkezési szakaszban, inkább a pszichés terhelés későbbi összefüggéseiben váltak hangsúlyossá.
Az elemzések egy egyszerű, de fontos összefüggésre is ráirányították a figyelmet. A munkahelyi barátságok jelentősége nem elsősorban mennyiségi logika mentén ragadható meg. A döntő különbség kevésbé a kapcsolatok számában, inkább a baráti jelenlét meglétében vagy hiányában rajzolódott ki. Azok a vezetők, akik egyetlen munkahelyi barátot sem azonosítottak, következetesen sérülékenyebb mintázatot mutattak a stresszel összefüggésben, mint azok, akik legalább egy baráti kapcsolatot jeleztek. Ugyanakkor az is láthatóvá vált, hogy a barátságokhoz kapcsolódó kedvezőbb mintázat feltételekhez kötött. Magasabb stresszszintek mellett ez a különbség elvesztette statisztikai jelentőségét, ami a társas erőforrások működésének határait is jelzi.
A disszertáció összességében azt támasztja alá, hogy a munkahelyi barátságok vezetői kontextusban is releváns, de feltételes pszichoszociális erőforrásként értelmezhetők. Az eredmények hozzájárulnak a JD–R modell társas dimenziójának pontosabb értelmezéséhez, és új szempontokat kínálnak a munkahelyi barátságok, valamint a vezetői jóllét kapcsolathálózati megközelítésű vizsgálatához.
