Hasi aorta aneurizmás betegek széklet, vér, thrombus és aneurizma fal mintáinak baktérium és gomba mikrobiom összetételének vizsgálata
Nemes-Nikodém Éva
Rácz Károly Konzervatív Orvostudományi Tagozat
Dr. Fekete Andrea
SE Szemészeti Klinika, Tanterem
2026-09-23 14:00:00
Bőrgyógyászat és venerológia
Dr. Sárdy Miklós
Dr. Ostorházi Eszter
Dr. Kardon Tamás
Dr. Csire Márta
Dr. Wikonkál Norbert Miklós
Dr. Albertné Dr. Gecse Kinga
Dr. Tóth Attila
A hasi aorta aneurizma (AAA) egy életveszélyes érrendszeri állapot, melyet az érfal kóros tágulata és gyulladásos degenerációja jellemez. Számos vizsgálat kimutatta, hogy a már ismert rizikófaktorok mellett, mint például a dohányzás, a hipertónia, az obesitas és a kardiovaszkuláris betegségek, a mikrobiális tényezők is jelentős szerepet játszanak az AAA patogenezisében és progressziójában. Korábbi kutatások megerősítették, hogy összefüggés van főként a bél, de a szájüregi mikrobiom összetétele és az AAA kialakulása és fokozódása között. Jelen PhD-értekezésben az AAA-betegektől műtét során vett széklet-, vér-, thrombus- és károsodott érfal szövetminták baktérium és gomba mikrobiom összetételét elemeztük bakteriális 16S rRNS és gomba ITS szekvenálás alkalmazásával. Az érfalak mikrobiom összehasonlításához negatív kontrollként egészséges donoroktól származó humán femoralis artériákat használtunk. Vizsgálatunk elsődleges célja az aneurizmás és egészséges érfal mikrobiom összetételének összehasonlítása volt, különös tekintettel a baktérium és gomba közösségekre. Másodlagos célként azt kívántuk feltárni, hogy a thrombusban és az aneurizmában detektált mikroorganizmusok származhatnak-e a székletből, és a véráram közvetítésével juthatnak-e el ezekre a helyekre. Harmadszor, az egészséges és aneurizmás mikrobiomok összetételbeli különbségei alapján azt vizsgáltuk, feltételezhető-e, hogy a mikroorganizmusok közvetlen hatást fejtenek ki, vagy enzimatikus aktivitásuk révén közvetett módon vesznek részt a védekező, illetve patogén folyamatokban. Eredményeink alapján szembetűnő különbséget mutattunk ki az egészséges és aneurizmás érfal bakteriális és gombás mikrobiom összetétele között. Az egyes mintatípusok külön elemzése során nem tudtuk egyértelműen igazolni vagy kizárni a bél-érfal-tengely fennállását; ugyanakkor feltételezhető, hogy az érfalban kimutatott mikrobiom nem csak a bélből, hanem más anatómiai lokalizációkból is, például a szájüregből, a bőrről vagy a húgyutakból származhat. A mikrobiomban jelen lévő baktériumok enzimaktivitásának vizsgálata alapján kimutattuk, hogy a vas kelátkötő ATPáz- és a poláris aminosav-transzportáló ATPáz-aktivitás védő hatást gyakorolhat az egészséges érfalban. Ezzel szemben az aneurizmás szövetben detektált bakteriális peptidil-prolil izomeráz-aktivitás hozzájárulhat az aneurizma progressziójának súlyosbodásához. Az aneurizmás és egészséges érfal mikrobiomjában jelen lévő gomba nemzetségek közötti eltérések elemzésével a Malassezia gyulladáskeltő, valamint a Tomentella gyulladáscsökkentő hatását feltételezzük.
