Védés megtekintése

Védés megtekintése

 
Agresszív és proszociális viselkedés értelmezése externalizációs zavarokban
Vida Péter
Mentális Egészségtudományok
Dr. Bagdy György
SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika tanterme
2023-06-14 14:00:00
Pszichiátria
Dr. Réthelyi János
Dr. Halász József
Dr. Varró-Horváth Diána
Dr. Pulay Attila
Dr. Purebl György
Dr. Pászthy Bea
Dr. Vörös Viktor
Jelen szövegben az agresszív és a proszociális viselkedés neurodevelopmentális hátterét (beleértve a környezeti tényezőket) vizsgáltuk meg az externalizáló zavarok (CD, ODD, ADHD) kontextusában, kérdőíves módszerrel, az agresszió (reaktív és proaktív) altípusainak, társuló viselkedéses dimenziók, a nemi különbségeknek, a komorbiditási profiloknak és a különböző információforrásoknak a figyelembe vétele mellett. A szakirodalmomban fellelhető empirikus kutatások és az eredményeket magyarázó elméletek alapján az agresszió legalább négy komponensű neurodevelopmentális keretelmélete körvönalazódik, amelyben az érzelmi reaktivitás, a hangulati érintettség (irritabilitás), az érzelem- és viselkedészabályozás folyamatai (impluzivitás) és az empátia játszanak központi szerepet és lépnek komplex interakcióba egymással az externalizációs zavarokban. A fenti keretet második vizsgálatunk strukturált diagnosztikus interjú segítségével gyűjtött adatokkal sikerült alátámasztani, a RA értékeivel az impulivitás/hiperaktivitás, a CD agresszióhoz kapcsolódó tünetei és az ODD tünetei kapcsolódtak, a PA formához a CD összes tünete és a hiperaktivitás/impulzivitás. További – korábbi vizsgálatokkal egybevágó és azok következtetéseit bővítő – eredmény, hogy az ADHD diagnózis mindhárom vizsgálatban emelte RA és PA szintjét, normotipikus (I. és II. vizsgálat) és klinikai kontrollcsoporthoz (III. vizsgálat) képest is, felhívva ezzel a figyelmet az agresszív viselkedés kockázataira és az ahhoz köthető sérülékenységre az ADHD-s populációban. Ehhez kapcsolódóan ugyanakkor a proszocialitás önjellemzés alapú értékelése egyik vizsgálatban sem különbözött az ADHD jelenléte mentén. Ez az eredmény utal a proszocialitás és az agresszió nem lineáris kapcsolatára és a pozitív visszajelzés, nem agresszív problémamegoldás externalizációs zavarok kezelésében játszott szerepére. Az agresszió externalizációs zavarokban tapasztalható nemi különbségei jelenleg nemzetközi tudományos érdeklődésre tartanak számot, ezekhez az eredményekhez jól illeszthető, hogy ADHD-s lányok csoportjában más eredményekkel egybecsengően RA magasabb értékeit kaptuk, a klinikai kontrollcsoporthoz viszonyítva. Az értekezésben közölt eredmények hozzájárulhatnak az agresszív viselkedés hátterének és proszocialitással mutatott kapcsolatának jobb megértéséhez.