Az egyensúlyi oldhatóságot befolyásoló tényezők vizsgálata a helyes meghatározási gyakorlat fejlesztése érdekében
Csicsák Dóra
Gyógyszertudományok
Dr. Zelkó Romána
Semmelweis Egyetem, Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet, Zalai terem
2023-07-06 11:00:00
A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
Dr. Antal István
Dr. Völgyi Gergely
Dr. Jójártné Dr. Laczkovich Orsolya
Dr. Alberti-Dér Ágnes
Dr. Klebovich Imre
Dr. Dunkel Petra
Dr. Szabó Edina
Doktori munkám során áttekintést kívántam nyújtani az egyensúlyi oldhatóságot befolyásoló tényezőkről, mind a hagyományos rázótölcséres módszer felülvizsgálatával, mind pedig olyan egyéb módszerek beiktatásával a mérési protokollokba, amelyek bizonyos tényezők fennállása esetén segítik, hogy pontos és reprodukálható eredményt kapjunk.
A hagyományos rázótölcséres módszer felülvizsgálata során sor került a szűrés egyensúlyi oldhatóságra gyakorolt hatásának vizsgálatára. Ennek során megállapítottuk, hogy a szűrő megválasztása kritikus lehet a pontos egyensúlyi oldhatósági adat szempontjából, és javaslatot tettünk a megfelelő szűrő kiválasztására. Szintén az SSF módszerhez kapcsolódó vizsgálat volt az egyensúly beálláshoz szükséges idő vizsgálata. Megállapítottuk, hogy a korábbiakkal összhangban leggyakrabban elegendő a 24 óra az egyensúly elérésére, azonban a BCS II. osztályú, rossz oldhatósággal rendelkező hatóanyagok kivételt jelenthetnek, így esetükben javasolt az oldhatóság valós idejű követése UV-szondák segítségével.
Polimorf módosulatok egyensúlyi oldhatóságának vizsgálata során felhívtuk a figyelmet a szilárd fázisú analízis fontosságára, mivel az átalakulások következtében ennek segítségével tudjuk megállapítani, hogy milyen polimorf módosulat oldhatóságát határoztuk meg. Raman-spektroszkópia, XRPD mérések és IR-spektroszkópia egyaránt alkalmas lehet erre a célra.
A mikronizált és nanonizált hatóanyagok vizsgálata egy komplex vizsgálatot eredményezett a részecskeméret-csökkentés, pH, szolubilizáló szerek és polimer segédanyagok oldhatóságra gyakorolt hatásáról. Javaslatot tettünk arra, mikor érdemes mindenképpen biomimetikus közeget alkalmazni az oldhatósági mérések közegeként ahhoz, hogy minél jobban megközelítsük a hatóanyag gasztrointesztinális rendszerbeni oldhatóságának értékét. Felhívtuk a figyelmet a megfelelő segédanyag kiválasztásának fontosságára a nanonizált minták előállításakor, kétféle, a gyógyszertechnológiában gyakran használt polimer segédanyag vizsgálatával. Ezen túlmenően kijelenthetjük azt, hogy részecskeméret-csökkentés alkalmazásakor az oldhatósági méréseket mindenképp ki kell egészíteni a mérés előtt és után végzett szilárd fázisú analízissel, valamint a részecskeméret-eloszlás meghatározásával annak érdekében, hogy pontosan tudjuk követni az oldhatósági mérés alatt lejátszódó változásokat.
