Egészségügyi szakemberek Magyarországról külföldre irányuló mobilitásának monitorozása
Cserháti Zoltán
Mentális Egészségtudományok
Dr. Bagdy György
SE Egészségügyi Menedzserképző Központ
2023-09-15 10:30:00
Az egyének és közösségek erőforrásainak szociológiai és mentálhigiénés megközelítése
Dr. Pethesné Dávid Beáta
Dr. Szócska Miklós
Dr. Balogh Zoltán
Dr. Fadgyas-Freyler Petra
Dr. Réthelyi Miklós
Dr. Boros Julianna
Dr. Sebestyén Andor
A megfelelő létszámú és felkészültségű egészségügyi szakemberek biztosítása az egészségügyi rendszerek számára kihívást jelent. A humán erőforrás tervezéséhez, a kapcsolódó egészségpolitikai beavatkozások kidolgozásához és értékeléséhez megfelelő minőségű adatokra és mutatókra van szükség.
A szakember-ellátottság szempontjából Magyarország számára az egészségügy dolgozók külföldi munkavállalása, elvándorlása központi probléma. A nemzetközi mobilitás monitorozásának nemzetközi gyakorlatában elsősorban a célországokban regisztrált, külföldön diplomát szerzettek követésére építenek, a kiindulási országok perspektívája kevésbé érvényesül. A mobilitásból származó veszteség meghatározására nincsenek elfogadott megoldások, a kiindulási országbeli adatok felhasználása is korlátozott.
A disszertációban Magyarország vonatkozásában, indikátorokat és elemzési keretrendszert alakítottam ki és teszteltem a külföldre távozó orvosokból adódó veszteség pontosabb meghatározásához, a mobilitásban érintett csoportok azonosításához.
Az elemzések eredményeképpen igazolódott, hogy a célországban regisztrált orvosok létszámára vonatkozó adatok a kiindulási országokban veszteséget jelentő kiáramlás mértékének meghatározására nem alkalmasak. Ezzel szemben a kiindulási országban, a külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítvány kérelmekre vonatkozó adatok más, személyhez kapcsolódó adatokkal való összekapcsolása lehetővé teszi a kiáramlás és a veszteség pontosabb becslését. A mobilitás kiindulási országbeli és célországbeli mutatóinak együttes elemzésével a Magyarországról elvándorló orvosok különböző csoportjai azonosíthatókká váltak. A hallgatói mobilitás keretében Magyarországon diplomát szerző orvosok külföldre távozásából, visszavándorlásából adódó hatás elkülöníthető lett. A kifelé irányuló mobilitás monitorozására az orvosok esetében alkalmazható adatkörök és mutatók az egészségügyi szakdolgozói és az ápolói szakterület vonatkozásában viszont csak korlátozottan alkalmazhatók.
Az eredmények felhívják a figyelmet annak célszerűségére, hogy a nemzetközi adatgyűjtésekben és összehasonlító elemzésekben a kiáramlás, a veszteség és a hallgatói mobilitás monitorozása nagyobb szerepet kapjon. A hazai monitorozásban az egészségügyi szakemberek aktivitásának követése, valamint az ápolói területre vonatkozó kimutatások területén adódhatnak fejlesztési lehetőségek.
