STRUCTURAL BASIS OF PEPTIDERGIC CONTROL OF AMYGDALA FUNCTIONS
Müller Kinga
Szentágothai János Idegtudományok
Dr. Bereczki Dániel
MTA KOKI előadóterem
2023-09-25 13:00:00
Funkcionális Idegtudományok
Dr. Sperlágh Beáta
Dr. Hájos Norbert
Dr. Mátyás Ferenc
Dr. Zachar Gergely
Dr. Csillag András
Dr. Puskár Zita
Dr. Rácz Bence
A félelmi viselkedés és az érzelmi memória kialakításában a temporális lebenyben elhelyezkedő amygdala magok fontos szerepet játszanak. Az itt lévő sejttípusok és kapcsolatrendszereik felderítése hozzásegít minket az amygdalához kapcsolódó betegségek, például a szorongás és a poszttraumás stressz szindróma megértéséhez és kezeléséhez.
Az amygdala magok eltérő fejlődésük és funkciójuk alapján több almagra oszthatóak, ebben a disszertációban a bazális, laterális és a centrális amygdala magokat vizsgáltuk. Mindegyik mag bővelkedik neuropeptidet kifejező gátló idegsejtekben, amelyek posztszinaptikus sejtekre gyakorolt hatása időben elnyújtottabb, mint a klasszikus neurotranszmittert ürítő sejtek hatása. Mindemellett a neuropeptidet kifejező idegsejtek kapcsolatrendszere és morfológiai felépítésük még feltáratlan. Így azt tűztük ki célul, hogy megvizsgáljuk az itt elhelyezkedő szomatosztatint, neuropeptid Y-t vagy kolecisztokinint kifejező gátlósejteket. Kutatásaink során a szomatosztatint kifejező idegsejteknek két altípusát különítettük el morfológia és nitrogén-monoxid-szintáz tartalom alapján, habár a tüzelési mintázatuk hasonló volt. A neuropeptid Y+ sejtek három különböző alcsoportját különítettük el: legnagyobb arányban a neurogliaform sejttípus van jelen, lassabb tüzeléssel és sűrű axon felhővel, kisebb arányban fordultak elő gyorsan tüzelő, sima dendritű gátlósejtek és legkisebb arányban tüskés dendritű, szomatosztatint tartalmazó sejteket. A kolecisztokinin tartalmú gátlósejtek 40%-a volt jelölhető egyes típusú kannabinoid receptor elleni antitesttel. Meglepő módon a genetikailag jelölt kolecisztokinin gátlósejtek egy része neurogliaform sejt, gyorsan tüzelő kosár- vagy axo-axonikus sejt tulajdonságaival rendelkezett.
Végezetül a centrális amygdala peptiderg beidegzését vizsgáltuk, amely a dorzális tegmentumból ered. A dorzális tegmentumban található vazoaktív intesztinális polipeptidet (VIP) kifejező idegsejtek vizsgálatánál azt találtuk, hogy egy részük dopaminerg nem csak az egérben, hanem az emberben is. Egérben ezek a sejtek kizárólag a kiterjedt amygdala két magjába vetítenek.
Az általunk vizsgált neuropeptideket kifejező sejtek kapcsolati és morfológiai tulajdonságaik alapján az amygdala neuronális működésének módosításán keresztül hozzájárulhatnak a védekező viselkedés befolyásolásához.
