Microstructural imaging examinations of the cornea
Csorba Anita
Rácz Károly Klinikai Orvostudományi
Dr. Reusz György
SE Szemészeti Klinika, Tanterem
2023-12-04 14:30:00
Szemészet
Dr. Nagy Zoltán Zsolt
Dr. Nagy Zoltán Zsolt
Dr. Sisa-Vajda Szilvia
Dr. Kerényi Ágnes
Dr. Szabó Dóra
Dr. Lesch Balázs
Dr. Tátrai Erika
ÖSSZEFOGLALÓ
Dr. Csorba Anita Microstructural imaging examinations of the cornea c. értekezéséhez
A korszerű szemészeti képalkotó módszerek lehetővé teszik a szaruhártya mikrostrukturáját jellemző paraméterek kvantitatív értékelését, illetve a különböző betegségek patofiziológiájának részletesebb megismerését. A jelen értekezésben részletezett vizsgálatok során többféle képalkotó technikát alkalmaztunk a szaruhártya mikroszerkezetének vizsgálatára, valamint a különböző klinikai állapotokat jellemző elváltozások leképezésére.
Első vizsgálatunkban keratoconus miatt cross-linking kezelésen átesett betegeket vizsgáltunk Pentacam HR Scheimpflug készülékkel a beavatkozás előtt, valamint azt követően 1, 3, 6 és 12 hónappal. Célunk volt a cornea optikai denzitását jellemző adatok elemzése, melyek pontosan tükrözik a cross-linking kezelést követő strukturális változásokat, pl. a stromális hegesedés, az ún. „haze” mértékét. Emellett elemeztük a látóélesség, a pachymetria, és a keratometria változásait, illetve a denzitometriás adatok látóélességre gyakorolt hatását. Eredményeink alapján elmondható, hogy a cross-linking kezelés erőteljesebb felszíni regularizációs hatással rendelkezik előrehaladottabb keratoconus esetén, azonban a keratometriás értékek csökkenésével együtt járó várható látóélesség javulást a jelentősebb cornealis denzitásfokozódás limitálhatja.
Második tanulmányunkban vernalis keratoconjunctivitis miatt kezelt betegeket vizsgáltunk in vivo konfokális mikroszkóp segítségével a betegség nyugalmi fázisában, és az adatokat egészséges kontrollcsoport adataival hasonlítottuk össze. Elemeztük a szaruhártya különböző rétegeinek sejtszámát, a szubbazális idegrostréteg morfológiáját, illetve a különböző szerkezeti elváltozásokat. Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy kimutatható-e hosszú távon strukturális eltérés vagy gyulladásos jel a szaruhártyában tünetmentes vernalis keratoconjunctivitis esetén. Eredményeink alapján elmondható, hogy tünetmentes szakaszban is emelkedett számban és aktivált állapotban figyelhetőek meg Langerhans-sejtek a szaruhártyában, melyek mértéke a tarzális papilláris hypertrófia súlyosságával függ össze. Eredményeink arra utalnak, hogy a papillák által kiváltott tartós mechanikai irritáció a szaruhártyában zajló immunreakciók krónikus, folyamatos aktiválásához vezethet a manifeszt gyulladásos szemfelszíni tünetek hiányában is.
Harmadik vizsgálatunkban nefropátiás cisztinózisban észlelhető szaruhártya eltéréseket vizsgáltunk in vivo konfokális mikroszkóp és elülső szegmens optikai koherencia tomográfia segítségével. Eredményeink szerint a cornealis cisztinkristálylerakódás jellegzetes elrendeződéssel bír az életkor függvényében. Gyermekeknél az elülső stromában nagy mennyiségű kristálylerakódás mellett a keratocytapopuláció csökkenése figyelhető meg, míg a hátsó rétegek kevésbé érintettek. Felnőttek esetében azonban az elülső stromában kevesebb kristály figyelhető meg, melyek mellett sejtmentes alapállomány jelenik meg és főként a hátsó stromában jelentkezik jelentős mennyiségű kristálylerakódás.
