The assesment of acute retinal and choroidal changes due to heavy physical exercise
Szalai Irén Etelka
Rácz Károly Klinikai Orvostudományi
Dr. Reusz György
SE Szemészeti Klinika Mária utcai tanterme
2024-02-05 14:30:00
Szemészet
Dr. Nagy Zoltán Zsolt
Dr. Somfai Gábor Márk
Dr. Lesch Balázs
Dr. Hargitai János
Dr. Szabó Dóra
Dr. Fodor Eszter
Dr. Körtvélyes Judit
A jelenleg elérhető szakirodalmi adatok a rendszeres fizikai aktivitás számos retinára, érhártyára és látásfunkciókra gyakorolt jótékony hatásáról számolnak be, hatékonyan ellensúlyozva az ülő életmóddal járó betegségek következményeit.
Kutatásunk fókuszában elsődlegesen az intenzív fizikai terhelést követő azonnali chorioretinális elváltozások álltak. Eredményeink gyors lefolyású válaszreakciót mutattak a retina szemcsés rétegeiben, amely során egy hirtelen kezdeti elvékonyodást követően refrakter megvastagodás jelentkezett, mely 30 perc alatt visszatért a kiindulási értékre. Kiemelendő, hogy ezek a változások kevésbé voltak markánsak idősebb alanyoknál a fiatal felnőttekhez képest, ugyanakkor egyértelmű trendet mutattak.
Érdekes módon a chorioidea, melynek közvetlen szerepe van a külső retina fiziológiájában, úgy tűnik, nem vesz részt ezekben a változásokban, mivel nem mutatott azonnali választ intenzív fizikai terhelés során. Ez az eredmény arra is utal, hogy az érhártyában olyan alapvető élettani folyamatok játszanak szerepet, melyek még extrém fiziológiai körülmények között is állandó morfológiai állapotot tartanak fenn.
Feltételezzük, hogy a belső retina akut stressz okozta vasculáris elváltozásai és a külső retina szemnyomás változás miatt bekövetkezett mechanikai reakciója, valamint anyagcsere-változások állhatnak az eredményeink hátterében.
A fiatal és idősebb felnőttek körében végzett vizsgálataink eredményei együttesen hozzájárulhatnak annak megértéséhez, hogy a testmozgás hogyan befolyásolja a retina kórélettanát számos ideghártya betegség esetén, ami egyre nagyobb jelentőséggel bír, tekintettel társadalmunk öregedő demográfiai jellemzőire.
Reményeink szerint eredményeink segíthetik az aktív életmódot népszerűsítő irányelvek kidolgozását a szem egészségének megőrzése érdekében. Ezen túlmenően elősegíthetik a személyre szabott prevenciós stratégiák megvalósítását, ami a szem egészségének megőrzését célzó egyénre szabott figyelem biztosításával csökkentheti a nem fertőző szembetegségek egyéni és társadalmi terheit.
