Védés megtekintése

Védés megtekintése

 
A cerebral paresissel élő serdülők életminőségének összehasonlítása, különböző szociokulturális térségekben
Mladoneczki-Leszkó Dóra
Mentális Egészségtudományok
Dr. Bagdy György
NET Tanácsterem
2024-04-18 14:00:00
Mentális egészségtudomány
Dr. Kovács József
Dr. Kelemen Anna
Dr. Fogarasi András
Dr. Berencsi Andrea
Dr. Forrai Judit
Dr. Mlinkó Renáta
Dr. Terebessy Tamás
Doktori munkám elsőként foglalkozik a konduktív nevelésben résztvevő CP-vel élő tinédzserek életminőségével, azok összehasonlításával különböző szociodemográfiai, klinikai besorolások alapján. Kutatásom során azt találtam, hogy a CP-vel élő tinédzserek az életminőségüket pozitívan ítélik meg, ellenállónak tűnnek a fogyatékosságukból adódó önértékelésükkel szembeni kihívásokkal. Eredményeink alapján nem találtunk olyan szociodemográfiai tényezőt, amely az össz populációra kihatással lenne; viszont a nagyon súlyos sérüléssel élő CP-vel élő tinédzserek sérülékenyebbnek bizonyultak, a funkcionalitásukkal való szubjektív megelégedettség terén, mint társaik. Kifejezetten éles eltérést a skandináv és magyarországi nagyon súlyosan sérült tinédzserek iskolai jóllétében találtunk; a szegregált intézményben tanuló CP-vel élő serdülők java elégedettebb, mint skandináv integrált intézményben tanuló CP-vel élő bajtársaik. Vizsgálataink alapján megerősítettük azt a nemzetközi irodalomban leírt megfigyelést, mely szerint a CP-vel élő serdülőknél az esetlegesen felmerülő viselkedési nehézségek közül a leggyakrabban előforduló komplikációk a társas problémák terén jelentkeznek. Mindezek ellenére a magatartási problémák megítélése a tinédzserek szemszögéből sokkal jobban elmarad szüleikhez és konduktoraikhoz képest. Összefoglalva, a doktori munkámban leírt eredmények támpontként szolgálhatnak a CP-vel élő tinédzserek életminőségének feltérképezéséhez. Továbbá megerősíti azt a nézetet, miszerint az életminőség teljesen szubjektív, ezért is érdemes a klinikumban és a prevencióban is tanulmányozni. Hiszen iránymutatásul szolgálhat a terápiák megválasztásában, az iskolai elhelyezésben, a pszichoanalitikai módszerek kiválasztásában. Ezért az életminőség és a magaviseleti tesztek mérésére nagyobb, rutinszerűbb hangsúlyt kellene fektetni. A jövőbeni kutatások a konduktív nevelésben részesülő, illetve nem részesülő személyek életminőségének összehasonlítását hivatottak felmérni. Távlati célként javasolnánk a mérési eszközök rendszeres alkalmazását a gyakorlatban és a pszichoterápiai foglalkozások bevezetését. Végezetül javasoljuk még, hogy a gyermekek rendelkezzenek MRI vizsgálattal az intézménybe kerülés előtt (ha szükséges genetikai vizsgálattal is).