Védés megtekintése

Védés megtekintése

 
A neurodegeneratív kórképekre jellemző fehérjék eloszlása az agyban és perifériás szervekben
Danics Krisztina
Szentágothai János Idegtudományok
Dr. Bereczki Dániel
SE Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézet
2024-05-14 14:00:00
Klinikai idegtudományok
Dr. Kovács Gábor
Dr. Folyovich András
Dr. Lovas Gábor
Dr. Harsányi László
Dr. Rácz Gergely
Dr. Kristóf István
Az idegsejtek progresszív pusztulásával, a kóros fehérjék lerakódásával és szelektív vulnerabilitással jellemzett neurodegeneratív betegségek jelentősége az elmúlt évtizedekben, részben a gazdasági és társadalmi hatásuk révén, részben azáltal értékelődött fel, hogy a 65 év feletti korosztályban az előfordulási gyakoriságuk megnő. Etiológiájuk komplex, a genetikai faktorok mellett környezeti hatásoknak, kórokozóknak, neuroinflammációnak, traumának, oxidatív stresszhez vezető folyamatoknak is szerepük van a kialakulásukban (Vellingiri et al., 2022). A legújabb kutatások a veleszületett immunválasz aktiválódásának is szerepet tulajdonítanak e kórképek patogenezisében. Jelenlegi tudásunk szerint csoportosításukra legmegfelelőbb a fehérje lerakódás alapján történő osztályozás, mely szerint beszélhetünk tauopathiákról; α-synucleinopathiákról; TDP43-proteinopathiákról; FUS/FET proteinopathiákról; Aβ és tauopathiáról („AK”); PrP proteinopathiákról („prion betegségek"); és trinukleotid repeat betegségekről. Saját tanulmányainkban az AK-ra, a PK-ra és az emberi prionbetegségekre fókuszáltunk, megcélozva egyes etiológiai faktorok szerepének és a képződött kóros fehérjék terjedési útvonalának vizsgálatát, figyelemmel arra is, hogy mindegyik kórképben több kóros fehérje jelenlétével is számolhatunk, melyekhez eltérő klinikai fenotípusok is társulhatnak. Első tanulmányunkban a neuroinflammatio és neurodegeneráció kapcsolatát; második tanulmányunkban környezeti faktorok és kóros fehérje terjedési útvonalának szerepét vizsgáltuk; míg harmadik tanulmányunkban arra fókuszáltunk, hogy sCJB indulhat-e a perifériáról, hasonlóan például az iCJB-hez vagy a vCJB-hez, ahol a „PNS-first” útvonal már tisztázott. Összefoglalóan megállapítható, hogy a neurodegeneratív kórképek etiológia, genotípus, fenotípus szempontjából egyaránt heterogén csoportokat képviselnek. Ezen területek egy része már tisztázott, számos másik terület azonban még további kutatásokra szorul. A neurodegeneratív kórképek kutatása egy olyan puzzle-hoz hasonlónak tekinthető, amelynek még nem minden darabja került a helyére. Célunk volt a saját kutatási eredményeink beillesztése ebbe a puzzle-ba, hogy ismereteinkkel hozzájáruljunk egyéb kutatások előrehaladásához és újabbak alapjainak letételéhez is.