A kórházi menedzsment döntései és szervezeti tényezők a nyomási fekélyek prevenciójában és ellátásában
Cseh Borbála
Egészségtudományi Tagozat
Dr. Nagy Zoltán Zsolt
SE-ETK Vas utca, 331-es terem
2024-10-08 12:00:00
Interdiszciplináris alkalmazott egészségtudományok
Dr. Vingender István
Dr. Balogh Zoltán
Dr. Lám Judit
Dr. Boncz Imre
Dr. Nagy Zoltán Zsolt
Ujváriné Dr. Siket Adrienn
Rengeiné Dr. Kiss Tímea
A nosocomiális ártalomként is definiálható nyomási fekély megelőzése és a már kialakult seb ellátása komplex, több szektor együttműködését igénylő feladat. A disszertációban a magyarországi állami kórházak körében 2022. II. negyedévében végzett kérdőíves PU/PI specifikus felmérés eredményei kerültek bemutatásra a PU/PI prevenció és ellátás szervezeti és menedzsment tényezőire fókuszálva. Az országos felmérés a PU/PI ellátás szempontjából teljeskörű volt, a beválogatási kritériumok meghatározását követően 86 intézmény gyakorlatáról kaptunk képet 2019. bázis évre vonatkozóan.
Az állami kórházak gyakorlatát bemutató országos PU/PI specikikus felmérés eredményei alapján elmondható, hogy a magyarországi jó gyakorlatok szigetszerűen működnek, jelentési rendszerünk inhomogén, a dokumentáció nem egységes az intézményrendszerünkben. Hiányoznak az intézményi szintű ráfordításelemzések, ellenőrzés jellegű visszamutatások, amelyek költség- és költséghatékonysági elemzések alapját is képezik. A 86 intézmény közül 61 (70,9%) intézmény működtet Decubitus team-et, 55 intézmény (64,7%) használ profilaktikus kötszereket, 76 intézmény (88,3%) közölte az antidecubitus matracainak számát, amelynek átlagos aránya az ágyszámhoz viszonyítva 26.05% A megyei kórházak 90,5%-ában a városi kórházak 77,4%-ában hoztak létre Decubitus teamet, míg a szakkórházak és országos intézetek tekintetében ez az arányszám 41,7% és 33,3%. A Decubitus teamek jelenléte jóval nagyobb arányban hat a korszerű profilaktikus kötszerek használatára (70,5%) kismértékben az antidecubitus matracok használatára. A felmérésben az intézmények kevesebb, mint fele dokumentálja a HAPI-k előfordulásának számát. Ez is okozhatta azt, nem találtunk szignifikáns összefüggéseket a kórházak típusa, mérete és a prevenciós eszközhasználat között a teljes vastagságú HAPI-k (stádium III. és IV. sebek) előfordulásával, annak ellenére, hogy a szakirodalmi evidenciák egyértelműen leírják a prevenciós eszközök és a teamben történő prevenciós tevékenységek pozitív eredményeit.
A korszerű prevenciós és terápiás eszközök alkalmazása, az intézményi szintű monitoring, valamint a fejlesztési és menedzsment szervezeti intézkedések amellett, hogy emelik a betegbizonyságot és az ellátás minőségét vélhetően jelentős költségmegtakarítást eredményezhetnek, ezért javasolt a hatékonysági vizsgálatokba már kezdettől fogva beépíteni a költség- és eredményességmérés szempontjait a későbbi könnyebb kiértékelhetőség érdekében.
