Lymphatic- and neutrophil-dependent tissue damage in contact hypersensitivity and rheumatoid arthritis
Aradi Petra
Molekuláris Orvostudományok
Dr. Enyedi Péter
SE Élettani Intézet könyvtára
2024-10-14 13:00:00
Celluláris és molekuláris élettan
Dr. Hunyady László
Dr. Jakus Zoltán
Dr. Szolnoky Győző
Dr. Kiss Norbert
Dr. Wiener Zoltán
Dr. Gyöngyösi Norbert
Dr. Uzonyi Barbara
A gyulladás a test védekező mechanizmusának létfontosságú része, amelynek során az immunrendszer felismeri és eltávolítja a káros stimulusokat, majd megindul a gyógyulási folyamat. A gyulladás során az immunsejtek, a vér- és nyirokerek, valamint a különféle citokinek koordinált együttműködése segíti elő a szöveti homeosztázis helyreállítását. Azonban, ha egy rövidebb távú gyulladás hosszabb távúvá alakul, az megzavarhatja az immunrendszer toleranciáját, és jelentős változásokat idézhet elő az érintett szövetben és szervben. Napjainkban a krónikus gyulladásos állapotok, mint például a cukorbetegség, az autoimmun betegségek vagy az allergia, az Egészségügyi Világszervezet szerint a legnagyobb veszélyt jelentik az emberi egészségre.
Tanulmányunk célja az volt, hogy jobban megértsük a nyirokrendszer- és neutrofil-függő folyamatokat különböző gyulladásos betegségek, például az allergiás kontakt bőrgyulladás és az autoimmun rheumatoid arthritis során fellépő szöveti károsodásban.
Vizsgálataink során különböző egérmodellek segítségével tanulmányoztuk a nyirokereket a kontakt túlérzékenység két különböző fázisában. Eredményeink azt mutatták, hogy mind a szenzibilizációs, mind az elicitációs fázisban nyirokrendszer nélküli egerekben csökkent gyulladást és csökkent neutrofil infiltrációt tapasztaltunk, hasonlóan csak a szenzibilizáció során nyirokrendszerhiányos egerekben tapasztalt fenotípushoz. Ezzel szemben azokban a nyirokrendszerhiányos egerekben, akiknél az elicitációs fázisban tapasztaltuk a hiányt, fokozott gyulladás alakult ki, amelyet a megnövekedett neutrofil infiltráció okozott.
További kísérleteink azt mutatták, hogy a vad típusú és ITAM tirozin mutáns (Y65F/Y76F) FcRγ újbóli expressziója helyreállította az aktiváló Fcγ receptor kifejeződését az FcRγ-hiányos neutrofilekben. Azonban csak a vad típusú transzgénes forma közvetítette az Fcγ receptor-függő effektor funkciókat, ami autoimmun arthritishez vezetett egerekben.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a bőr nyirokrendszere kulcsszerepet játszik a kontakt bőrgyulladás szenzibilizációs és elicitációs fázisában, bár eltérő módon. Az első fázisban hozzájárul az immunsejtek érzékenyítéséhez, míg az elicitáció során mérsékelheti a gyulladást és az immunsejtek infiltrációját. További eredményeink alátámasztják az FcRγ ITAM tirozinek kritikus szerepét a neutrofilek effektor válaszainak kiváltásában, valamint az autoantitest-indukálta kísérleti arthritis kiváltásában in vivo.
