A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
Dr. Antal István
Dr. Kaló Zoltán Dr. Inotai András
Dr. Rencz Fanni
Dr. Nagy Balázs
Dr. Zelkó Romána
Dr. Babarczy Balázs
Dr. Varga Orsolya
ÖSSZEFOGLALÁS
Napjainkban egyértelművé vált, hogy a jelenleg két pólusú (originális és generikus/biohasonló) gyógyszeripari innováció nem tud lépést tartani a 21. század meredeken növekedő terápiás igényeivel. A szabadalomvesztett gyógyszerek inkrementális innovációja ki tudná egészíteni a generikus és originális gyógyszerfejlesztési megközelítéseket, mindezt egy gyors, megfizethető és fenntartható módon, azonban, jelenleg az értéknövelt gyógyszereknek nincs működő üzleti modellje, így – befektetői ösztönzők hiányában – kevés ilyen gyógyszer van az európai piacon. Egy kiszámíthatóan működő üzleti modell létrejöttét napjainkban számos tényező gátolja, mindezek közül doktori kutatásom az egészségügyi technológiaértékelési és közfinanszírozásba vételi problémákkal foglalkozik. Fő problémaként megfogalmazható, hogy az értéknövelt gyógyszerek potenciális értéke korlátozottan megfogható a jelenleg használt technológiaértékelési keretrendszerekkel, mivel azok elsősorban originális gyógyszerekre lettek kifejlesztve. A kutatás során egy olyan értékelési keretrendszert fejlesztettünk, amely (országos igényeknek megfelelően adaptálva) az értéknövelt gyógyszerek technológiaértékelését és közfinanszírozásba vételét elősegítheti. Az értékelési keretrendszer fejlesztését egy átfogó szisztematikus irodalmi áttekintésre alapoztuk, mellyel a vizsgált gyógyszercsoport lehetséges előnyeit gyűjtöttük össze. Az értéknövelő tényezőkből egy iteratív folyamat során értékelési kritériumokat képeztünk, így megszületett a keretrendszer első verziója. Annak érdekében, hogy az értékelési keretrendszer nemzetközileg is használható legyen, egy külső, nemzetközi szakértőkből álló panelt kértünk fel a keretrendszer kritikus véleményezésére. A két virtuális szakértői panelt követően megszületett a végleges, 5 főcsoportból és 11 értékelési kritériumból álló alap értékelési keretrendszer. Ezt követően, a keretrendszer különböző országokban történő adaptációját akadályozó/elősegítő tényezőket és lehetséges beavatkozási pontokat vizsgáltuk meg. Ennek érdekében strukturált interjúkat készítettünk egészségpolitikai szakértőkkel és gyógyszeripari menedzserekkel három európai országban. A keretrendszer széleskörű alkalmazásához és adaptációjához további, országos szintű egészségpolitikai kutatások elvégzése szükséges, mely munkákhoz az értekezésben bemutatott kutatás kiindulási alapot szolgáltat. Végezetül a kutatás eredményei hozzájárulhatnak a jobb minőségű szabadalomvesztett gyógyszerek piacra kerüléséhez és egy fenntarthatóbb, betegközpontú egészségügyi ellátórendszer kialakulásához Európában.
