Kardiális nekrózis-marker kiáramlás és zero fluoroszkópiás technika vizsgálata pitvari ritmuszavarok ablációjában
Tahin Tamás
Elméleti és Transzlációs Orvostudományok
Dr. Kellermayer Miklós
SE Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika
2025-02-03 10:00:00
Szív és érrendszeri betegségek élettana és klinikuma
Dr. Merkely Béla
Dr. Gellér László
Dr. Kardos Attila
Demeterné Dr. Kiss Orsolya
Dr. Székely Andrea
Dr. Boros András Mihály
Dr. Clemens Marcell
Első, prospektív vizsgálatunkban EFV, illetve AVNRT, PFlu és PF katéteres ablációja során történt specifikus nekroenzimek, hsTnT és CKMB hosszú távú változásait hasonlítottuk össze. Míg a CKMB szint nem, a hsTnT koncentráció szignifikánsan változott EFV és RF abláció után. Az átlagos hsTnT szint pozitív korrelációt mutatott az ablációs idővel. A legmagasabb hsTnT átlagkoncentráció PF abláció után volt tapasztalható, mely 3 hónappal az ablációt követően is pozitív maradt a betegek felében. A fentiekben leírt megfigyelések figyelembevétele elengedhetetlen az RF abláció utáni hsTnT szint megfelelő értelmezéséhez. A hsTnT szint ismerete abláció után vizsgálataink alapján főként differenciál-diagnosztikai problémák esetén, az ablációt követően fellépő mellkasi fájdalom és EKG elváltozások együttes fennállása esetén lehet segítség, myocardiális infarktus és akut koronária szindróma elkülönítése okán.
Vizsgálatunk az első, ahol a zero-fluoroszkópiás megközelítést írták le konszekutív, PF ablációra tervezett betegeknél, beleértve az ismételt ablációs eljárásokat is. Igazoltunk azt, hogy a jelenleg rendelkezésre álló eszközök és módszerek segítségével a ZF PVI biztonsággal elvégezhető és sem a vizsgálat ideje nem nő meg szignifikánsan, sem az akut és hosszú távú sikerarány nem alacsonyabb.
A korábbi jelentések főként primer PVI-eljárásokra összpontosítottak, és az esetleírásokon kívül még nem írták le részletesen a fluoroszkópia nélküli megközelítés megvalósíthatóságát redo PVI-k esetében (63). Első, korlátozott tapasztalatunk szerint ezzel az új technikával a redo PF ablációs eljárások is sikeresen végrehajthatók.
A vizsgálat egyetlen centrumra korlátozódó, nem randomizált, prospoketív vizsgálatról számol be, amelyben korlátozott számú beteg vett részt. Ennek megfelelően a „de novo” ablációs csoportokban előforduló szövődmények alacsony száma miatt az eredményeket javasolt fenntartásokkal értelmezni. Mivel a betegek száma viszonylag alacsony volt, ez korlátozza a biztonsággal kapcsolatos következtetések értelmezését. A PVI összesített 1 éves sikerességi aránya alacsonyabbnak tűnhet, mint néhány nemrégiben publikált tanulmányban, azonban néhány technológia (beleértve az ablációs index vezérelt technika vagy high power short duration ablációs technika) a vizsgálat elvégzésének az időtartama alatt nem állt rendelkezésre még laboratóriumunkban.
