A kontakt szenzibilizáció klinikai jellegzetességei a konzerválószerek, az atópiás dermatitis és az életkor tükrében
Németh Dominik
Rácz Károly Klinikai Orvostudományi
Dr. Reusz György
SE Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika előadóterme
2025-01-31 10:00:00
Bőrgyógyászat és venerológia
Dr. Sárdy Miklós
Pónyai Györgyi
Dr. Kraxner Helga Orsolya
Dr. Bognár Péter
Dr. Tamási Lilla
Dr. Varga Éva
Dr. Tamási Béla
A kontakt szenzibilizáció hátterében kémiai anyagokkal történő direkt kontaktus
által indukált IV-es típusú túlérzékenységi reakció áll. A szenzibilizáció létrejöttét a
genetikai háttér, a nem, az életkor, kísérő bőrbetegség (pl.: AD), az adott allergén egyedi
tulajdonságai is befolyásolják. Provokáló faktorként a mindennapi életben előforduló
környezeti kontakt allergének szerepelhetnek. Ezek közül leggyakoribbak a fémek (a
nikkel), az illatanyagok és a konzerválószerek. A konzerválószerek csíraölő tulajdonságú
vegyületek, melyek az adott termék felhasználhatósági idejét megnövelik. Előnyeik
ellenére kontakt szenzibilizáló hatásuk is ismert. Legfőbb expozíciós forrásuk a
kozmetikumok, azonban a lokális gyógyszerkészítmények is tartalmazzák őket, melyek
alkalmazása különböző bőrbetegségekben (pl.: AD) nélkülözhetetlen.
Dolgozatomban a kontakt szenzibilizáció klinikai jellegzetességeit befolyásoló
tényezők közül az AD, az életkor, illetve a konzerválószer-allergének sajátságainak
összefüggéseit vizsgáltam több szempont szerint.
Az első felmérésben legjobb tudásom szerint elsőként vizsgáltam nemek,
korcsoportok, leggyakoribb konzerválószer-allergének és poliszenzibilizáció, klinikai
tünetek lokalizácija és egyéb társult allergének szerint a felnőtt, konzerválószer érzékeny
AD-s betegcsoportot. A vezető allergének a methilizothiazolinon, a Kathon CG® és a
metildibromo-glutaronitril voltak. Ezen vizsgálat rávilágít, hogy az EC teszt elvégzése
indokolt lehet felnőtt AD-s betegeknél terápiarezisztencia, illetve lokálterapeutikum és
kozmetikum használat során észlelt exacerbatio esetén. Lényeges a megfelelő
betegedukáció nemcsak az illat, hanem a tartósítószermenetes termékek vonatkozásában
is.
A második felmérésben a saját, 60 év feletti betegeink körében vizsgáltam elsőként
Európában az időskori kontakt allergia jellegzetességeit a methilizothiazolinon európai
környezeti standard sorba történő hivatalos beemelését követően, valamint a magyar
alapillatsorozat allergénjeit is tesztelve vontam le következtetéseket. Vizsgálatom az
eddigi nemzetközi adatoktól eltérően nem a fémeket és illatanyagokat, hanem a
konzerválószereket találta legfőbb időskori kontakt allergénnek. Adataim hangsúlyozzák,
hogy az EC tesztelés akár 80 éves kor felett is indokolt és informatív lehet.
