A Carpinus betulus fenoloidprofiljának és ciklusos diarilheptanoidjainak fitokémiai vizsgálata
Felegyi-Tóth Csenge Anna
Gyógyszertudományok
Dr. Zelkó Romána
SE Szemészeti Klinika, Tanterem
2025-03-18 14:00:00
A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
Dr. Antal István
Dr. Alberti-Dér Ágnes
Dr. Mazákné Dr. Kraszni Márta
Dr. Csupor Dezső
Dr. Szökő Éva
Dr. Dunkel Petra Zsófia
Dr. Turiák Lilla
A növényeket a mai napig potenciális forrásként alkalmazzák a hatóanyag-kutatásban, azonban a fás szárú fajok kevésbé állnak az érdeklődés előterében. Ennek apropóján a közönséges gyertyán (C. betulus) fenoloidprofiljának vizsgálatát tűztük ki munkánk céljául. Különböző növényi részeket egymást követő lépésekben növekvő polaritású oldószerekkel vontunk ki a változatos összetétel eléréséért. Összesen 194 polifenolt feltételeztünk HPLC-DAD-ESI-MS/MS módszerrel. Először izoláltunk hét ciklusos diarilheptanoidot a C. betulusból, mely közül a 3,11,17-trihidroxitriciklo[12.3.1.12,6]nonadeka-1(18),2(19),3,5,14,16-hexaén-8-on (187) új vegyület. Továbbá először írtuk le lineáris diarilheptanoid és lignán vegyületek jelenlétét a Carpinus nemzetségen belül. Ezenkívül validált UHPLC-DAD módszert fejlesztettünk a négy fő diarilheptanoid (106, 149, 154 és 157) kvantitatív meghatározásához a gyertyán kivonatokban.
A kivonatok és az izolált vegyületek in vitro antioxidáns hatását a DPPH-módszerrel vizsgáltuk. Az egyes komponensek hozzájárulását a minták szabadgyök-semlegesítő aktivitásához off-line DPPH-HPLC-DAD módszerrel mértük. Ezek alapján a gallo- és ellagitannin származékok felelősek elsődlegesen a kivonatok szabadgyökfogó kapacitásáért.
A fő diarilheptanoidok kémiai stabilitásának értékelését a tárolási hőmérséklet (−15, 5, 22 °C) és tárolási idő (12 és 23 hét) figyelembevételével végeztük. Továbbá vizsgáltuk az oldószer és a pH (1,2; 6,8; 7,4) hatását a vegyületekre. A 149 és 154 vegyület jó stabilitást mutatott az oldatokban mindhárom hőmérsékleten, habár csak a 149 vegyület volt mindhárom vizsgált bioreleváns pH-értékeken stabil. Valószínűsítettük a 106 és 157 vegyületek degradációs útvonalát egy olyan bomlási mechanizmus révén, mely során egy vízmolekula lép ki a molekulákból.
A PAMPA-BBB vizsgálatoknál csak a 157 vegyület esetén kaptunk olyan értéket (logPe −5.92 ± 0.04), mely arra utal, hogy a komponens passzív diffúzióval képes áthaladni a vér-agy gáton.
A vegyületek in vitro antiproliferatív aktivitását öt human eredetű daganatos sejtvonalon vizsgáltuk, megállapítva, hogy a kontrol etopozidhoz (IC50 = 8,9 ± 0,2 µM) hasonló aktivitást csak a 106 vegyület (IC50 = 14,9 ± 2,3 µM) mutatott A2058 sejtvonalon.
