IDENTIFYING PSYCHOSOCIAL FACTORS INFLUENCING SHORT- AND LONG-TERM MORTALITY AND MORBIDITY AFTER ADULT CARDIAC SURGERY
Cserép Zsuzsanna
Szív-és Érgyógyászati Tagozat
Dr. Merkely Béla
SE Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika
2025-03-26 14:00:00
Szív és érrendszeri betegségek élettana és klinikuma
Dr. Merkely Béla
Dr. Székely Andrea
Dr. Varga János
Dr. Végh Tamás
Dr. Domján Gyula
Dr. Dósa Edit
Dr. Keltai Katalin
Dr. Sármán Balázs
A MACCE vizsgálatban azt találtuk, hogy az egészségi állapot önbecslése (SRH), a betegségteher, a depresszió, a szorongás, az alvászavarok, a szociális gátlás és a negatív affektivitás a szívműtétet követő biomedicinális tényezők és perioperatív változók korrekciója után függetlenül összefüggésbe hozható a MACCE események bekövetkezésével. Azt is kimutattuk, hogy a betegségteher, az alvászavarok és a szociális gátlás súlyossága a MACCE-pozitív betegeknél 2 és 5 év között növekedett, de nem változott az eseménymentes csoportban. A MACCE-pozitív csoportban magasabbak voltak a BDI-, STAI-S- és T-teszt-pontszámok a kiinduláskor, mint a negatív csoportban, és ez a különbség a követési időszak alatt is fennmaradt. Mindkét csoport kevesebb szociális támogatásról számolt be az ötödik év végén. Vizsgálatunkban a D típusú személyiségű betegeknél az ötödik év végén több mint 2-szer nagyobb volt a nemkívánatos események korrigált kockázata.
Hosszú távon (a szívműtétet követő 7,5 éves követési időszakban) azt találtuk, hogy a STAI-T pontszámok és az alacsony iskolai végzettség magasabb halálozási kockázattal jártak együtt elbocsátást követően az orvosi tényezőkre és a MACCE-re történő korrekció után. Ezzel összhangban a magasabb iskolai végzettség hosszabb túléléssel járt együtt. A szívműtéti kockázat becslésére additív EUROSCORE-t használtunk. A magasabb halálozással összefüggő tényezőket tartalmazó kockázati model a szorongás és az iskolázottság hozzáadásával tovább volt finomítható. Eredményeink alátámasztják a műtét előtti szorongás szűrésének jelentőségét a szokásos klinikai gyakorlatban.
Megállapítottuk, hogy a hosszú műtéti idő, a magasabb NYHA osztály és a súlyos COPD szignifikánsan összefüggésbe hozható a szívműtétet követő háromnapos vagy annál hosszabb intenzív osztályos tartózkodással. Az orvosi tényezők korrekcióját követően az alacsonyabb SRH és az alacsony boldogságszintek szintén függetlenül hozzájárultak a hosszabb az intenzív osztályos tartózkodáshoz. A hosszabb kórházi tartózkodás ugyanezekkel a klinikai tényezőkkel és a női nemmel állt összefüggésben, de a pszichoszociális tényezők közül csak a SRH maradt előrejelző tényező a depresszió és a szorongás kiigazítása után. Az intenzív osztályos vagy kórházi tartózkodásra vonatkozó, orvosi tényezőket tartalmazó kockázati modellünk megbízhatósága a BDI, STAI-T, SRH és boldogság hozzáadásával fokozható.
