Risk factor analysis of diseases with public health importance in the Hungarian population, possibilities of prevention in primary care
Bárdos-Csenteri Orsolya Karola
Rácz Károly Konzervatív Orvostudományi Tagozat
Dr. Reusz György
Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Tanácsterme
2025-04-03 14:00:00
Hormonális szabályozó mechanizmusok
Dr. Rácz Károly
Dr. Vajer Péter
Dr. Mohos András
Dr. Kolozsvári László Róbert
Dr. Járai Zoltán
Dr. Terebessy András
Dr. Nánási Anna
A kardiovaszkuláris betegségek a halálozási statisztikák élvonalában állnak, míg a demencia előfordulása egyre növekvő kihívást jelent az idősek ellátásában.
Egy keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk a “Három generációval az egészségért” programban résztvevő háziorvosi praxisok által bevont, azon 40-65 év közötti illetve 55 évesnél idősebb páciensek körében. Vizsgálatunkban összehasonlítottuk a 40-65 év közötti páciensek kardiovaszkuláris kockázati szintjét a SCORE és SCORE2 algoritmusok segítségével, valamint megvizsgáltuk a kardiovaszkuláris kockázati szinteket és a célérték elérését a 2016-os európai irányelvek alapján. Az 55 éves és idősebb betegek esetében mini-COG tesztet végeztünk, majd demencia gyanú esetén MMSE teszt elvégzésére került sor.
A kardiovaszkuláris kockázat SCORE alapján történő értékelésekor a 40-50 éves férfiak 97,7%-a kis-közepes kockázatúnak bizonyult, míg a SCORE2 algoritmus alkalmazásával ez az arány 32,4%-ra csökkent. Az 50-65 éves férfiaknál a SCORE alapján 36,8% nagy, 14,8% igen nagy kockázatúnak bizonyult, míg SCORE2-vel ez 50%-ra, illetve 25,8%-ra emelkedett. Az 50-65 éves nők esetében SCORE alapján 5,4% volt nagy kockázatú és 0,5% igen nagy kockázatú, míg SCORE2-vel 38,8% nagy és 11,9% igen nagy kockázatú. Az igen nagy kardiovaszkuláris kockázatú betegek körében a páciensek mindössze 8,0% érte el az 1,8 mmol/L LDL-C célt, ami jelentősen alatta marad az európai átlagnak. A nagy kockázatú betegek általában jobb vérnyomás-célértékeket értek el, míg az igen nagy kockázatú betegek célérték elérése kissé alacsonyabb volt az európai átlaghoz képest. Vizsgálatunkban az igen nagy kockázatú betegek 29,4%-a érte el a haskörfogat célértékét, ami szintén nem éri el az európai átlagot.
A kognitív hanyatlás gyanúja pácienseink 64%-nál merült fel a Mini-Cog teszt alapján és 34%-nál az MMSE teszt alapján. A részt vevő háziorvosok a teljes minta 14,3%-át minősítettek kórosnak. A Mini-Cog teszt eredményei alapján a feltételezett demencia gyanús páciensek 11%-át, míg a MMSE teszt értékei alapján gyanús betegek 17%-át irányították szakorvosi ellátásra.
A SCORE2 algoritmus alkalmazásával a teljes populáció 43,91%-a került magasabb kardiovaszkuláris kockázati kategóriába, ami a gondozásra szoruló betegek számának radikális növekedését jelenti és túlzott nyomás alá helyezi a már így is túlterhelt háziorvosi praxisokat. Magyarországon a kardiovaszkuláris kockázatkezelés sikeressége több paraméter tekintetében is alacsonyabb az európai átlagnál. A kognitív hanyatlás felismerésének és a gyanús esetek szakellátásba irányításának gyakorlata hasonló tendenciákat mutat.
