Interaktív terápiás eszközök szerepe neglect szindrómában szenvedő stroke betegek rehabilitációs programjában
Tavaszi Ibolya Nikoletta
Rácz Károly Klinikai Orvostudományi
Dr. Fekete Andrea
SE Rehabilitációs Klinika földszinti nagyelőadó
2025-09-22 14:00:00
A támasztó és mozgató szervrendszer működésének fiziológiája és patológiája
Dr. Szőke György
Dr. Fazekas Gábor
Dr. Vastagh Ildikó
Dr. Ferencz Viktória
Dr. Bereczki Dániel
Dr. Demeter Gyula
Dr. Pócza Péter
Napjainkban egyre hangsúlyosabb a rehabilitáció jelentősége, mely a fogyatékosság mérséklésével a társadalomba való visszaintegrálást segíti. A kognitív funkciók kezelése legalább olyan hangsúlyos a stroke utáni rehabilitációban, mint a motoros funkciók javítása. A mindennapi tevékenységek kivitelezése, mint például az öltözködés, fürdés nemcsak az izomerőtől, izomtónustól vagy az ízületek passzív vagy aktív mozgástartományától függenek, hanem a mozgássorok összerendezésére, a folyamatok egymás utáni koordinálására is szükség van. Ennek alapján a kognitív terápiát is érdemes megkezdeni, amint a páciens figyelmi képessége és állapota lehetővé teszi azt.
A fejlett technológián alapuló eszközök térhódításával erre irányuló újabb lehetőségek jelennek meg a rehabilitációs program eredményesebbé tétele céljából. A szerző prospektív randomizált kontrollált vizsgálatot végzett 59 neglekt tüneteit mutató stroke-ot elszenvedett páciens bevonásával, akiket négy különböző csoportba soroltak: három vizsgálati csoport interaktív eszközökön végzett Computerizált Interaktív Rehabilitációs Feladatokat (CIRF-kat), a kontroll csoport szorítrozási feladatot hajtott végre. Egyetlen, célorientált CIRF több tünetre is kifejtheti hatását. Következésképpen a feladatok kiválasztása nagy felelősség a team részéről. Ha nem az érintett oldali végtaggal végez feladatokat a páciens, akkor is létrejöhet motoros javulás hasonlóan a tükörterápiához. Neglekt szindrómában szenvedő betegnél a megfelelően kiválasztott interaktív alapú terápia növelheti a motoros funkció javulását, javíthatja az izomerőt és fejlesztheti a kognitív funkciót is egyúttal tükörterápiához hasonlóan.
Összességében a tudatos észlelés nélkülözhetetlen a jobb kimenetel elérése érdekében a mindennapi tevékenységekhez. A figyelemzavar korlátozhatja a páciens javulását és csökkentheti a kezelés eredményességét, még abban az esetben is, ha a motoros funkció javulása sikeresnek értékelhető. Az interaktív eszközök csökkentik a neglekt tüneteit és javítják a motoros funkciókat. Ez kihathat a mindennapi tevékenységekben való részvételre, ennek következtében pedig az életminőségre. Az interaktív eszközök célja a neglekt szindrómában szenvedő betegek képességeinek a javítása a mindennapi tevékenységek terén. Az eszközök révén kialakuló motiváció hozzájárult a fogyatékosság csökkenéséhez, mely magával vonta a napi tevékenységekben való részvétel javulását és ennek következtében javult az életminőség.
