A dolgozat célja a központi idegrendszer cerebrovascularis betegséget követő másodlagos degeneratív folyamatainak vizsgálata, különös tekintettel a corticospinalis pálya (CST) Waller-féle degenerációjára (WD) és a gerincvelői motoneuronok transzneuronális degenerációjára (TND). A vizsgálatok során posztmortem humán szövettani mintákon immunhisztokémiai és morfometriai elemzések történtek.
A CST-degeneráció vizsgálata során a stroke-ot követő harmadik napon már mikroglia aktiváció látszott a kóros oldalon, mely az azt követő egy hónap során fokozódott, és akár egy évig is fennmaradt. Az axon- és myelinkárosodás jelei 7–10 napon belül megjelentek, majd fokozatosan súlyosbodtak. Az ischaemiás és a haemorrhagiás stroke esetek között a degeneráció dinamikájában nem volt kimutatható különbség.
A gerincvelőben történt vizsgálatok során a mikroglia aktiváció korán megjelent a gerincvelő elülső szarvában is, különösen a Rexed IX. laminában, ahol a nagy α-motoneuronok helyezkednek el. A nagy motoneuronok csökkent szinaptikus lefedettsége és a sejttestek méretének növekedése alapján – amely már egy héttel a károsodást követően megfigyelhető volt – feltételezhető, hogy a stroke utáni első hónapban transzneuronális szinaptikus reorganizáció vagy valamilyen funkcionális károsodás megy végbe.
