A méhnyakrák hatékonyabb megelőzésének kihívásai a hazai egészségügyi ellátó rendszerben – következtetések egy reprezentatív papillomavirus prevalencia felmérés eredményeiből
Fogarasi István András
Mentális Egészségtudományi Tagozat
Dr. Bódizs Róbert
SE EKK Egészségügyi Menedzserképző Központ (1125 Budapest, Kútvölgyi út 2.)
2025-12-19 09:30:00
Magatartástudományok
Dr. Kovács József
Dr. Belicza Éva
Dr. Koiss Róbert
Dr. Fogarasi-Grenczer Andrea
Dr. Réthelyi János
Dr. Blaha Béla
Dr. Mándoky László
Magyarországon 2018–2019-ben elvégeztük az első megye és településtípus szerint földrajzilag reprezentatív nagy kockázatú HPV genotípus prevalencia keresztmetszeti felmérést az ország 25-65 éves női lakossága körében, akik a szűrési populációt jelentik. Irodalmi adatok és nemzetközi irányelvek támasztják alá az elsődlegesen HPV alapú szűrés bevezetésének szükségességét Magyarországon is. A népegészségügyi döntéselőkészítéshez és utánkövetéshez tanulmányunk biztosította a genotípusra lebontott hrHPV prevalencia adatbázist kiindulásként, 4000 mintán, demográfiai tényezőkhöz kapcsolhatóan. A hazai védőnők által levett 905 méhnyaki minta hrHPV eredményeinek feldolgozásával nem készült még tudomásunk szerint hasonló volumenű tanulmány.
Saját tudományos eredményként könyvelhető el 1) az országos 11,15% hrHPV prevalencia, mely életkor szerint is reprezentatívan 9,73% hazánkban. 2) két-két megyében az országos átlagnál szignifikánsan magasabb illetve alacsonyabb hrHPV prevalencia az átlagéletkori és településszerkezeti különbségek hatásának statisztikai kiküszöbölése után nem maradt szignifikáns. 3) a felsőfokú iskolai végzettség az általános iskolaihoz képest, és a fővárosi lakóhely a községihez képest az életkor és további vizsgált változók hatását kiküszöbölve is szignifikánsan magasabb hrHPV prevalenciával járt. 4) A 16-os és 31-es genotípust követően a gyakorisági sorrendben védőoltásokkal nem lefedett genotípusok következtek (HPV51, HPV66, HPV56) a nemzetközi adatokhoz képest váratlanul magasabb prevalenciával. 5) Az 54 év feletti korcsoportot a védőnők hatékonyabban érik el a szakorvosoknál, különösen községekben, alacsonyabb iskolázottság és legalább 3 éve nem szűrtek esetén. A védőnők laboratóriumi feldolgozás szempontjából eredményes méhnyaki mintákat biztosítanak, 95% feletti, a szakorvosokétól szignifikánsan nem eltérő arányban.
A védőnők bevonása a nőgyógyásznál szűrést igénybe nem vett nőknél a teljes 25-65 éves korosztályban hatékony és indokolt. A kommunikációs felkészülésnek tartalmaznia kell a modern egészségpszichológia eredményein alapuló eszközöket.
További molekuláris epidemiológiai utánkövetésnek kell rávilágítania a genotípusok gyakoriságának idővel várható eltolódásaira a védőoltásokban nem jelenlévő genotípusok irányába, a szervezett HPV elleni védőoltás és a népegészségügyi méhnyakszűrés folytatásával összefüggésben.
