The impact of formulation excipients on solubility and permeability determined by small-scale in vitro methods
Bárdos Vivien
Gyógyszertudományok és Egészségügyi Technológiák Tagozat
Dr. Zelkó Romána
SE NET Barna ea.
2026-02-27 11:00:00
A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
Dr. Antal István
Takácsné Dr. Novák Krisztina és Dr. Angi Réka
Dr. Kállai-Szabó Nikolett
Dr. Berkó Szilvia
Dr. Szökő Éva
Dr. Pálla Tamás
Dr. Ambrus Rita
Munkám első részében a Skin-PAMPA módszer alkalmazhatóságát vizsgáltuk apoláris hatóanyagok esetén, feniletil rezorcinolt használva modell anyagként, ami 13 különböző polaritású oldószerben, illetve oldószerelegyben került feloldásra. Először egy egyszerűen kivitelezhető membrán integritás vizsgálatot fejlesztettünk, hogy megvizsgálhassuk az oldószerek membránra gyakorolt hatását a hatóanyag nélkül. A membránt 7 órán át előkezeltük a vizsgált oldószerekkel, majd az oldószerek eltávolításra kerültek és egy hagyományos Skin-PAMPA mérés került kivitelezésre egy referencia anyaggal (piroxikám), melynek permeabilitása korábbi mérésekből ismert. Az irodalmi adathoz viszonyítva nem volt szignifikáns különbség és a minták alacsony szórása is azt mutatta, hogy a mérés megbízható és az oldószerek nem okoztak membrán károsodást. Ex vivo sertésfül bőrmintán végzett vizsgálatok is kivitelezésre kerültek annak érdekében, hogy megtaláljuk a két modell közti legjobb korrelációt mutató paramétert. Ennek a paraméternek a permeábilitási koefficiens adódott, annak következtében, hogy ez a parameter független a donor oldal koncentrációjától.
A méréseink hozzájárulnak a Skin-PAMPA technika megfelelő alkalmazásához, mint szűrőmódszer.
A munkám második részében kilenc - orális készítményekben gyakran használt - segédanyag (töltőanyagok, ciklodextrinek, felületaktív anyagok és polimerek) termodinamikai oldhatóságra és intesztinális permeabilitásra gyakorolt hatását vizsgáltuk három különböző sav-bázis tulajdonságú hatóanyag (karbamazepin, naproxén, pimobendán) esetén. A pH és a segédanyagok koncentrációjának hatása is vizsgálatra került a munkám során. Az ionizálható vegyületek esetén megállapítható, hogy a segédanyagok hatása kifejezettebb a semleges forma jelenlétében, ez különösen a polimerek esetén igaz. Munkánk során lehetőség volt a “solubility-permeability interplay” vizsgálatára is. A laktóz tekinthető a legközömbösebb segédanyagnak. A ciklodextrinek esetén megállapítható, hogy az oldhatóság növekedés nem minden esetben jár permeabilitás csökkenéssel. Ugyanakkor a HPβCD a legtöbb esetben job választás, mint az SBEβCD. A legszignifikánsabb oldhatóság növekedés a felületaktív anyagok alkalmazásával érhető el, de ez a permeabilitásban is jelentős csökkenést okoz. A polimerek hatása számos tényezőtől függhet, de a PVPVA 64 kopolimer a legtöbb esetben kedvezőbb hatást ért el, mint a PVPK-25.
Munkánk átfogó áttekintést nyújt a segédanyagok hatásáról a “solubility-permeability interplay”-re, és hangsúlyozza az optimális segédanyag-kiválasztás fontosságát a gyógyszerfejlesztés korai szakaszában.
