Gyermekkori IgE mediálta táplálékallergiák magyarországi jellemzőinek vizsgálata
Dobosné Páll Gabriella
Egészségtudományi Tagozat
Dr. Nagy Zoltán Zsolt
SE Egészségtudományi Kar, Vas u. 17. 504.sz. terem
2026-04-15 14:00:00
Nép- és közegészségtudományok
Dr. Sótonyi Péter
Dr. Réthy Lajos Attila
Dr. Müller Katalin
Dr, Novák Zoltán
Dr. Domján Gyula
Dr. Szabó László
Dr. Nemes Éva
Kutatásomban Hajdú-Bihar megyében a 0-6 hónap közötti csecsemőkre kiterjedő megyei keresztmetszeti vizsgálat, valamint 2 év múlva, az egészségügyi alapellátók oktatására irányuló intervenciót követően megismételt keresztmetszeti vizsgálat során elemeztem a kizárólagos anyatejes táplálás prevalenciáját, a szoptatás és HA tápszer adás befolyásoló tényezőit, az intervenció eredményességét, a család társadalmi-gazdasági helyzetének szerepét. A család társadalmi-gazdasági helyzete mind a szoptatásnak, mind pedig a HA tápszerek használatának független befolyásoló tényezője volt. Megállapítottam, hogy az alacsony TGH-jú családokba született csecsemők kisebb eséllyel jutnak hozzá a primer allergia prevenció elveinek megfelelő csecsemőtápláláshoz, azaz a szoptatáshoz illetve a HA tápszer adáshoz, mint a magas TGH csoportba tartozók.
A keresztmetszeti vizsgálat populációjából indított kohorsz vizsgálatban az első négy élethónap táplálása szerint különböző csoportokban vizsgáltam a korai táplálás és az egy éves életkorra kialakuló táplálékallergia kapcsolatát. Megállapítottam, hogy a táplálékallergia prevalenciája egy éves korban legalacsonyabb a szoptatott csoportban, legmagasabb pedig a tehéntejfehérjét tartalmazó tápszert kapó csoportban.
1-14 év közötti magyar gyermekek körében földimogyoró-allergia vagy annak klinikai gyanúja miatt végzett földimogyoró molekuláris allergia vizsgálatok retrospektív elemzésével vizsgáltam a földimogyoró molekuláris allergén szenzitizáció hazai mintázatát. Magyarországon a magfehérjékkel szembeni szenzitizáció gyakoribb, mint a keresztallergéneké. Az Ara h 6 szenzitizáció és monoszenzitizáció a leggyakoribb, és itt a legmagasabb az sIgE átlagos szintje is. Megállapítottam, hogy a szenzitizációs mintázat a környező, közép-kelet-európai országokéhoz hasonló, és különbözik a dél-európai, a nyugat-európai és az észek-európai mintázattól.
Vizsgáltam továbbá a 2S albuminok (Ara h 2, Ara h 6, Ara h 7) ellen termelődött sIgE szintek korrelációját. Megállapítottam, hogy a 2S albuminok sIgE szintjei egymással mérsékelt vagy erős korrelációt mutatnak. Ugyanakkor anafilaxia cutoff értéket meghaladó Ara h 6 sIgE szint gyakran fordul elő olyan gyermekeknél, akik a másik két 2S albuminra nem szenzitizáltak, vagy ezekkel szemben anafilaxia cutoff érték alatti sIgE mennyiséget termelnek. Így Magyarországon az Ara h 6 sIgE meghatározásnak kiemelt klinikai jelentősége van.
