Állcsonthasadék helyreállítása saját fogból készült csontpótlóval
Würsching Tamás
Rácz Károly Konzervatív Orvostudományi Tagozat
Dr. Fekete Andrea
SE Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinika előadóterme
2026-06-12 10:00:00
Gyermekkori betegségek klinikuma, élettana és prevenciója
Dr. Szabó Attila
Dr. Németh Zsolt és Dr. Nagy Krisztián
Dr. Lendvai Dávid
Dr. Seres László
Dr. Zima Endre
Dr. Szamosi Tamás
Dr. Dános Kornél
A disszertáció alapjául szolgáló két tanulmány az autológ fog eredetű csontpótló (ATB) használatát vizsgálja szekunder alveoláris csontpótlás esetén egyoldali ajak- és szájpadhasadékos betegeknél.
A vizsgálat első szakaszában egy hétfős betegcsoporton került kidolgozásra a műtéti koncepció: először az eltávolított tej- és számfeletti fogakból partikulált ATB graftot készítettünk. Ezt egy virtuális műtéti terv alapján, 3D nyomtatással létrehozott sablonban fibrinragasztóval kevertük, így egy könnyen kezelhető, az állcsonthasadékba pontosan illeszkedő „ragadós” graftot kaptunk. A lágyrészek zárásához félvastag papilla-függönylebenyt alkalmaztunk, amely a keratinizált ínyt a graft fölé helyezi át, a varratvonalat pedig eltávolítja a grafttól. A betegeket a műtétet követő első napon emittáltuk, a korai posztoperatív szakasz szövődménymentes, a lágyrészek állapota pedig kedvező volt. Három hónappal a műtét után újabb CBCT-felvétel történt. A kiindulási és a kontrollfelvételek szubtrakciós analízisével meghatároztuk a valódi keményszöveti nyereséget. A tervezett graft térfogata átlagosan 1,14 ± 0,36 cm³ volt, a keményszöveti növekmény pedig átlagosan 0,65 ± 0,26 cm³ (≈60% megvalósulás). A tervezett és az elért térfogat közötti morfológiai hasonlóság mérsékelt volt (átlagos DSC: 0,43 ± 0,20; átlagos HD: 1,83 ± 0,77 mm), melynek hátterében jellemzően a graft bukkális elmozdulása és a palatinális/nazális alultöltöttség állt.
A második, retrospektív kohorszvizsgálatban 21, egyoldali ajak-szájpadhasadékban szenvedő beteg vett részt. A vizsgálati csoportban ATB-vel (n=10), a kontrollcsoportban (n=11) autológ csípőcsonttal történt csontpótlás. A hosszú távú eredményeket a Stasiak és munkatársai által publikált CBCT alapú osztályozási rendszer segítségével értékeltük (átlagos utánkövetési idő: 30 ± 13 hónap). Eszerint mindkét csoportban a hasadékos oldalon szignifikánsan kevesebb csont maradt fent, mint a hasadék nélküli ellenoldalon (ATB p=0,002; csípőtaréj p=0,005), azonban a hasadékos oldalon nem volt szignifikáns különbség a két csoport között (Mann–Whitney U=47,5, p=0,617). Mindkét csoportban az esetek legalább 60%-a elérte a Stasiak-osztályozás szerinti közepes vagy jó eredményt. Átlagosan körülbelül 5 fog biztosított elegendő ATB-mennyiséget az egyoldali defektusok helyreállításához. Összefoglalva az ATB jó alternatívája lehet az autológ csípőcsontnak az egyoldali állcsonthasadék rekonstrukciójában. A rövid és hosszú távú CBCT alapú utánkövetés a csípőcsonthoz hasonló eredményt mutat, miközben elkerülhető a donorhelyi morbiditás. A kontralaterális, ép oldalhoz hasonlítva viszont egyik típusú graft sem képes tökéletes rekonstrukcióra.
