Sport és társadalmi nem a XXI. Század elején a média tükrében Magyarországon
Gál Andrea
Sporttudomány
Dr. Radák Zsolt
Semmelweis Egyetem TSK, Kollégium
2007-10-09 10:00:00
Sport- , nevelés- és társadalomtudomány
Földesiné Dr. Szabó Gyöngyi
Földesiné Dr. Szabó Gyöngyi
Dr. Farkas János - egyetemi tanár
Dr. Frenkl Róbert - egyetemi tanár
Dr. Istvánfi Csaba - egyetemi tanár
Dr. Egressy János - egyetemi adjunktus
Dr. Hédi Csaba - főiskolai tanár
A nemzetközi szakirodalom szerint a sportolónők hátrányban vannak férfitársaikhoz képest a sportmédiában, mind a reprezentáció mennyiségét, mind minőségét tekintve. Ezt a kérdést Magyarországon ez idáig még nem tanulmányozták társadalomkutatók. Értekezésem célja a társadalmi nem, a sport és a média összefüggéseinek elemzése, valamint a férfi és női sportolók sportsajtó általi megjelenítésének vizsgálata. Ezen túl céljaim között szerepel az újságolvasók, a sportújságírók valamint az élsportoló nők véleményének feltárása a fenti problémakörről. Kutatásom során az alábbi módszereket használtam: tartalomelemzés, survey módszer, mélyinterjúk. A tartalomelemzés mintáját két hagyományos politikai, valamint a legnépszerűbb hazai bulvár napilap 2004 olimpiai, illetve a 2005-ös év azonos időszaka adta; míg félstrukturált interjút 34 élsportoló nővel és 7 sportújságíróval készítettem. Az olvasói vélemények megismerése kérdőíves felmérés segítségével (N=401) történt. Hipotéziseim a napilapok sporttartalmú cikkeinek és fotóinak nemi megoszlására, ennek az olimpiai tudósításokban történő változására, valamint a sportolónők és újságolvasók reprezentációval kapcsolatos értékeléseire vonatkoztak. Feltételeztem azt is, hogy a dominánsan férfi sportújságíró szakma nemekkel kapcsolatos megítélése befolyásolja a hírszelekciót. A kutatás elméleti alapját Stuart Hall „kultúra –körforgás” („circuit of culture”) elmélete adta, mely a társadalom kommunikációs áramlatain át cirkuláló jelentések kialakulásában, fennmaradásában, illetve változásában öt tényezőt – a fogyasztást, a reprezentációt, a szabályozást, a gyártást és az identitást - tart meghatározónak. Eredményeim a fenti dimenziók mentén mutatom be. Kutatásom adatai azt tükrözik, hogy az öt komponens együttesen vezet a férfiak felülreprezentáltságához a médiában. A híreket jellemzően a maszkulinitás és feminitás hagyományos koncepciójához ragaszkodó férfiak válogatják, és ezeket elsősorban a sporthírek iránt sokkal nagyobb számban érdeklődő férfiaknak szánják. A világon népszerű sportágakat többségében férfiak űzik, ezek prioritása a reprezentációban szintén a nőket hozza hátrányba. Jelenleg a lapoknál nem működik olyan szabályozás, mellyel tudatosan törekednének a nemek megjelenítésének kiegyenlítésére. Az olvasók és a sportolónők érzékelik a nemek bemutatásának különbségeit, de a valós helyzetnél sokkal csekélyebb mértékű egyenlőtlenséget feltételeznek, mely inkább csak az olimpiai tudósításokra jellemző. A kutatás következtetéseit levonva megállapítható, hogy a nemek reprezentációja a sportmédiában jól illeszkedik a nemzetközi trendhez. A sportolónők, és a sportújságírók véleményét a nemek médiareprezentációjáról jelen értekezés tanulmányozta első ízben mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban.
