Kurzus megtekintése

Kurzus megtekintése

Pszichiátria a hétköznapokban II.
4151-2-F
2021/22/2
Pszichiátria
AOPSI Videoterem
28
0
0
Szóbeli
0
5
2022-02-02 13:00-15:00
A kurzus felépítése deduktív logikát követ. A nem klinikus hallgató általános ismeretei felől közelítünk a pszichiátria felé. Történeti és kulturális összefüggésekkel indulunk, és közelítünk a pszichiátria felé. Előbb az elme- és lélekgyógyászat általános fogalmait tárgyaljuk, hogy a hallgató el tudja helyezni azokat meglévő ismeretei rendszerébe. Ezt követően kerülhet sor a pszichiátria nem klinikus szintű tárgyalására. Törekvésünk az, hogy a nem orvos és pszichológus előképzettségű hallgató is részese legyen doktori iskolánk szellemiségének. A kurzus során az adott témát mindvégig interaktív módon tárgyaljuk. Az egyes témákat az előadó klinikai esetekkel illusztrálja. A hallgatók az egyes témákhoz irodalmat is kapnak, amelyből egy-egy arra vállalkozó hallgató az órák elején röviden referál.
Ajánlott irodalom a kurzus egészéhez:
Réthelyi János (szerk.) Pszichiátria jegyzet. Bp. Semmelweis Kiadó, 2019.
Németh Attila: Pszichiátria vázlatosan. Bp. Medicina, 2010.
Tringer László: A pszichiátria tankönyve. 5. átdolgozott kiadás. Budapest, Semmelweis Kiadó, 2019.
I. A pszichiátria fogalma és intézményei.
1. Pszichiátria és elmegyógyászat. Lélekgyógyászat (pszichoterápia). Ideg- és elmegyógyászat. A nemzetközi szóhasználat (pszichiátria) előnyei és hátrányai. A pszichiátria és pszichológia összemosódása a köznyelvben és a tömegkommunikációban. Előnyök és káros következmények.
2. A szakterület képviselői. Intézmények. A hivatásrend: a pszichiátria területén dolgozó szakemberek. Szakvizsgák. A pszichiátria helye az orvos-egészségügyben. A szakterület presztízse. Előítéletek a pszichiátriával szemben.

II. A pszichiátria története és társadalmi beágyazottsága.
3. Orvosi megközelítés. Vallási nézőpont. Rendészeti összefonódás. A három megközelítés alakulása a történelem folyamán. Politikai-ideológiai szempontok érvényesülése.
4. A pszichiátria története és önállósodása. „Előtörténet”, ókor, középkor. Tébolydák. Tébolydai orvosok (aliéniste). A pszichiátria önállósodása. Az orvostudományba való integrációja. „Forradalmak” a pszichiátriában. Morális terápiák. Terápiás „forradalom”. Intézményi „forradalmak”. Közösségi pszichiátria.

III. A pszichiátria hazai vonatkozásai.
5. A magyar pszichiátria alakulása a történelem folyamán. Elmegyógyintézetek. A pszichiátria és a neurológia integrációja, majd szétválása. Az elmeosztályok nyitása. A pszichoterápia „külön-utas” fejlődése. A deinstitucionalizáció hazánkban.
6. Az Elmekórtani tanszék története Budapesten. Laufenauer (1882) Károlytól Magyar Istvánig. A magyar pszichiátria egyetemes hozadéka. Reflex-tan (Lechner). Agyapatológia (Schaffer). Pszichoanalízis (Ferenczi). Görcskezelések (Meduna). Orvosi pszichológia (Ranschburg). Pszichoszomatika (Alexander). Idegtudományok (Grastyán), Szentágothai.

IV. A pszichiátria nagy elméleti rendszerei.
7. Bűn – büntetés – betegség. A morális rend zavara. Agypatológia (Griesinger tézise: az elme betegségei az agy betegségei). Idegtudományok. Az „Agy évtizede” 1990-2000). Biológiai pszichiátria. A genetika hozadéka.
8. Lélektani elméletek. Pszichoanalízis és irányzatai. Fenomenológia és exisztencializmus. Behaviorizmus. Szociálpszichiátria. Antipszichiátriai mozgalmak.

V. A pszichiátria filozófiai háttere.
9. Empirizmus és racionalizmus. A kanti hagyomány. Humanisztikus irányzatok.
Egység – sokféleség. Dekonstrukcionizmus. Foucauld – Derrida.
10. Elme – tudat. Tudatelméletek. Elmefilozófia. Neurológiai redukcionizmus. Emergencia-elmélet (Weissmahr). Dualista felfogások. Kognitív idegtudományok. A szubjektum és az agyműködés. Test – lélek – szellem. Spiritualitás.

VI. A pszichiátriai nevezéktan (semiológia)
11. Történeti szempontok. Nagy történelmi kategóriák. A neurosis Cullen, Freud). A hysteria (Charcot). A neurosis (Beard). A schizophrenia és a psychosis maniaco-depressiva (Kraepelin). A psychopathia (Schneider). Psychosomaticus betegségek (Alexander).
12. A modern nevezéktan kialakulása. A betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO-10). Az amerikai rendszer DSM-III-tól a DSM-5-ig. A rendszer előnyei és hátrányai.

VII. Pszichopatológia (kórlélektan)
13. A tudat. A megismerési folyamatok patológiája. A kategorizáció. A figyelem. Megismerési preferenciák, attitűdök. Emlékezés és zavarai. A gondolkodás zavarai.
14. Az emóciók zavarai. Motivációk és cselekvések. A személyiség és a személy fogalma.

VIII. Pszichogén kórképek, neurózisok
15. A szorongás testi, lelki és magatartási megnyilvánulásai. A neuroticizmus. Epidemiológia. A szorongás strukturálódása. A fóbiák. Kényszeres tünetcsoportok. Pszichoreaktív állapotok. Neurotikus tünet és „színlelés”.
16. A conversió és a hysteria. Szomatoform zavarok. Pszichoszomatikus kórképek. Az egészségügyi rendszer szerepe a kórképek tünettanának alakításában. A disszociációs zavarok.

IX. A szkizofréniák
17. A szkizofrénia, mint a pszichiátria identitásának eleme. A szkizofrénia kultúrtörténete. Epidemiológia.
18. A szkizofrénia tünettana, kórlefolyása, prognózisa. Terápia, rehabilitáció.

X. Az affektív kórképek (depressziók)
19. A depressziós tünetcsoport. A mániás állapot tünettana. Történeti adatok. Biblia. Hippokrates. A melancholia. A depresszió fogalom inflációja és az új nomenklatúra kapcsolata.
20. A depresszió klinikai formái. Unipoláris, bipoláris és neurotikus depresszió (dysthymia). Bipoláris zavarok és kreativitás. Az öngyilkosság.

XI. Az agy károsodására visszavezethető kórképek: organikus pszichiátria
21. Idült, progresszív kórképek. Az elbutulás. Társadalmi jelentősége. Epidemiológia. Amnesztikus tünetcsoportok. Presbyophrenia. Ribot-szabály.
22. Többnyire hevenyen fellépő zavarok. Tudatzavar. Delíriumok és hallucinózisok.

XII. Szenvedélybetegségek. A szexualitás zavarai.
23. Alkoholizmus. Epidemiológia. A szokásból betegséggé válás folyamata. Társadalmi jelentősége. Az alkoholizmus mint betegség tünetei. Az alkoholizmus talaján fellépő elmezavarok. Szerfüggőségek. Gyógyszerfüggőség. Magatartás-addikciók.
24. A szexuális funkció és orientáció zavarai. Szexuális identitás.

XIII. A pszichiátriában alkalmazott biológiai gyógymódok
25. Gyógyszeres terápiák. Antipszichotikumok. Antidepresszív szerek. Trankvillánsok. A gyógyszeres terápiák gyakorlata.
26. Nem gyógyszeres eljárások. Görcskezelések. Alvásmegvonás. Fényterápia. Idegsebészeti beavatkozások. A pszichiátriai rehabilitáció.

XIV. Pszichoterápiás eljárások
27. Pszichoterápiás alapfogalmak. A pszichoterápia és a segítő kapcsolatok. Kutatások a segítő kapcsolatok területén. A pszichoterápiák közös hatótényezői.
28. Pszichoterápiás iskolák, irányzatok és módszerek. Az irányzatok mögötti filozófiai felfogások. A pszichoterápiák inflációja.
felzárkóztató kurzus, 0 kredit, az őszi félévben tartott Pszichiátria a hétköznapokban kurzus folytatása
2020-08-05 00:00:00
maximális létszám 15
További oktatók
Dr. Réthelyi János
Dr. Tringer László