Robot-asszisztált rádiófrekvenciás abláció által létrehozott léziók vizsgálatának eredményei
Marton Hilda Zsanett
Rácz Károly Klinikai Orvostudományi
Dr. Reusz György
Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központ Hári Pál Előadóterem
2025-05-27 14:00:00
Hormonális szabályozó mechanizmusok
Dr. Rácz Károly
Dr.Kardos Attila, Dr.Haidegger Tamás
Dr. Osztheimer István
Dr. Kovács Szilvia
Dr. Reusz György
Dr. Fintha Attila
Dr. Ablonczy László
A rádiófrekvenciás (RF) katéteres abláció területén a beavatkozások hatékonysága és biztonsága tovább növelhető a robotika alkalmazásával. Kutatásom célja egy saját fejlesztésű robotos mérési platform kidolgozása és alkalmazása volt, amely lehetővé tette az ablációs folyamat optimalizálását in vitro kísérletek során. A kísérleteket egy egyedileg tervezett és gyártott kísérleti berendezéssel végeztem el sertésszív szöveteken. A berendezéssel különböző hőmérséklet (60, 65, 70°C) és ablációs időtartamok (10, 20, 30 másodperc) mellett hoztam létre, összesen 186 ablációs léziót. A kidolgozott módszertan alapján a léziók létrejöttét követően lemértem a léziók mélységét, szélességét és kiszámítottam a térfogatát. A léziók kialakulása során mért impedanciaesés értékeit is rögzítettem. Az eredmények statisztikai elemzését többváltozós lineáris regressziós modell segítségével végeztem. A kontakterőt egy általunk tervezett és gyártott kontakterő-mérő eszköz segítségével konstanssá tettem és a katéter pozíciót is stabilizáltam robotkarral. A kísérletek során pontos és reprodukálható ablációs mintákat hoztam létre, amelyek konzisztens és megbízható eredményeket adtak. A robotasszisztált technológia alkalmazása lehetővé tette az eredmények felhasználótól független reprodukálhatóságát.
Az egyes sorozatokat összehasonlítva: hőmérséklet kontroll módban ablálva és konstans kontakterő és stabil katéter pozíció mellett a magasabb hőmérséklet és hosszabb ablációs időtartam szignifikánsan növelte az ablációs léziók térfogatát. A magasabb hőmérséklet nagyobb hatással volt a térfogat növekedésére, mint az ablációs időtartam növelése. A modellben nem volt interakció, tehát a hatások additívak (p = 0,5939). Statisztikai számításokkal is igazoltuk, hogy a nagyobb hőmérséklet szignifikánsan nagyobb impedancia eséshez vezet. Pl., 65 °C a 60 °C–hoz képest a többváltozós lineáris regreszió szerint önmagában 3,6 Ω–mal csökkenti az impedanciát (95% CI: -5,9 – -1,3, p = 0,026). Valamint az ablációs idő növelése is szignifikánsan növeli az impedancia esést. pl., 20 másodpercnél 4,1 Ω–mal csökkenti (95% CI: -6,5 – -1,8) p = 0,0006. A robotasszisztált abláció jelentősen javíthatja az eljárások precizitását és reprodukálhatóságát. Az optimális hőmérsékleti és ablációs időtartam-paraméterek beállításával minimalizálható a nem kívánt szövetkárosodás. Összességében ez jelentős mértékben hozzájárulhat az elektrofiziológiai beavatkozások fejlesztéséhez és azok hatékonyságának növeléséhez.