HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, tanterem
2025-09-17 14:00:00
Neuromorphology and cell biology
Dr. Alpár Alán
Dr. Nyiri Gábor
Dr. Zachar Gergely
Dr. Tóth Attila
Dr. Alpár Alán
Dr. Tamás Gertrúd
Dr. Vitéz-Cservenák Melinda
A pozitív és negatív élmények feldolgozása meghatározza hangulatunkat, motivációnkat és viselkedésünket. A laterális habenula (LHb) egy kulcsfontosságú kéreg alatti agyterület, amely a negatív élmények közvetítésén keresztül szabályozza a motivációnkat. A LHb túlműködése figyelhető meg napjaink egyik leggyakoribb pszichiátriai betegsége során, a depresszióban. Szakirodalmi adatok azt sugallták, hogy a LHb nem minden olyan idegi bemenete ismert, melyek befolyásolhatják annak működését. Felvetődött, hogy több agytörzsi mag döntő szerepet játszhat a LHb aktivitásának szabályozásában, így az ahhoz köthető viselkedések kialakításában.
Az értkezésben két, korábban ismeretlen agytörzsi idegsejtpopulációt és annak funkcióit írtam le, amelyek közvetlenül beidegzik a LHb-t, és alapvetően befolyásolják az érzelmi állapotok és a motiváció irányának kialakítását. Egyrészt kimutattunk, az agytörzsi median raphe régióban (MRR) egy korábban ismeretlen glutamáterg (vGluT2 pozitív) idegsejtpopulációt, mely serkentő bemenetet ad a LHb-ba és számos más, negatív élményhez és memóriafolyamatokhoz kapcsolódó agyterületre. Optogenetikai viselkedéskísérletek segítségével kimutattuk, hogy MRR vGluT2 idegsejtek aktiválása elkerülő viselkedést vált ki egerekben, míg gátlásuk csökkenti a félelmi emléknyomok létrejöttét, jelezve, hogy e sejtek szükségesek a negatív élmények kialakulásához.
Másrészt felfedeztünk egy új, gátló (GABAerg) agytörzsi magot, amit elneveztünk szubventrikuláris tegmentum-nak (SVTg) és amely gátló idegrostokat küld a LHb-ba. Szintén optogenetikai viselkedéskísérletek segítségével kimutattuk, hogy a SVTg idegsejtek aktiválása helypreferenciát és jutalomkereső viselkedést okozott, míg gátlásuk negatív élményt és a félelmi reakciók jelentős növekedését váltotta ki egerekben. Immunhisztokémiai módszerek segítségével a SVTg idegsejtek szelektív molekuláris markerekkel (mint a Satb1, Pax6, reelin) azonosíthatóak voltak, így jelenlétüket sikerült kimutatnunk nem csak rágcsálókban, hanem majomban és emberben is.
Összességében a disszertációmban egy eddig ismeretlen, ellentétes hatású agytörzsi hálózatot tártam fel, amely a LHb-n keresztül alapvetően szabályozza az érzelmi állapotot és a motiváció orientált viselkedést. E két agytörzsi sejtpopuláció (a MRR vGluT2 és a SVTg GABAerg idegsejtek) felfedezése új lehetőségeket nyithat meg a hangulati zavarok kialakulásának megértésében és azok terápiás befolyásolásában.
