A COMPREHENSIVE ANALYSIS OF DIABETIC PATIENT DATA BEFORE AND DURING THE COVID-19 PANDEMIC: INSIGHTS FROM THE MÉRY DIABETES DATABASE (MDD)
Hermányi Zsolt
Theoretical and Translational Medicine Division
Dr. Kellermayer Miklós
SE Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Simonyi Terem
2025-12-03 15:00:00
Kórélettan és transzlációs medicina
Dr. Benyó Zoltán
Dr. Kempler Péter
Dr. Tőke Judit
Dr. Vörös Péter
Dr. Takács István
Dr. Sipter Emese
Dr. Kis János Tibor
A Méry Diabétesz Adatbázis (MDD), több mint 32.000 magyarországi cukorbeteg 40 millió rendszeresen karbantartott, naprakész, anonimizált és folyamatosan bővülő vércukor adatait tartalmazza. A rögzített adatok 8,7% oralis antidiabetikummal kezelt beteg, míg 11,6% napi 1x, 9,7% napi 2x, 7,3% napi 3x, 53,1% napi 4x, illetve 9,9 % négynél többszöri inzulin kezelésben részesülő beteghez köthető. Az adatbázisban a nemek aránya közel azonosan reprezentált, míg a betegek több mint fele 66 év feletti. A kiegyensúlyozott regionális reprezentációt az egész ország területéről érkező adatok biztosítják.
Jelen doktori értekezésben az MDD adatainak elemzése során vizsgáltuk a betegek demográfiai jellemzőin túl, a heti vércukorértékek átlagának, a heti vércukor letöltések számának és a napi vércukormérések számának változását a COVID -19 pandémia alatti és az azt megelőző 126-126 hét során. Az adatokat erre az időszakra vonatkoztatva 20 hetes periódusokra bontva külön-külön is értékeltük. Az adatok tisztítását követően a preCOVID időszakban 26655 cukorbeteg 19.649098 vércukor mérési adatát hasonlítottuk a COVID időszakban 20.9356 beteg 16.184106 mérési adatához.
A demográfiai adatok minden vizsgált időszakban hasonló reprezentációt mutattak az életkor, nem és a földrajzi eloszlás tekintetében. A terápia tekintetében a 4x inzulinnal kezelt betegek számának növekedése volt kimutatható a COVID előtti időszakhoz viszonyítva, igazolva a vírusfertőzés szénhidrát anyagcserét kedvezőtlenül befolyásoló hatását. A heti vércukorátlag értékek tekintetében, mindkét vizsgált időszakban, a vallási és nemzeti ünnepek, illetve a nyári szabadságolás alatt jelentős emelkedés volt igazolható. A COVID első 20 hetében az napi vércukormérések száma szignifikáns emelkedést mutatott, de így és alig érte el a napi egy mérését egy cukorbetegre vonatkoztatva. A vércukor heti átlagértéke a COVID első 20 hetében szignifikáns csökkenést mutatott, majd a COVID második 20 hetében a COVID előtti időszak értékére emelkedett vissza. A legnagyobb változást a heti adatfeltöltések számának változásában találtunk. A preCOVID időszakban a heti feltöltések átlaga 155945 volt, míg a COVID első 20 hetében a feltöltések száma 92013/hétre csökkent, majd a COVID második 20 hetében szignifikánsan emelkedett 171417/hétre. Mivel a vércukor adatok feltöltésének 98% a szakrendeléseken történik, így a feltöltések számának visszaesését minden COVID hullám esetén igazolni tudtuk az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés nehezítettségét igazolva. Amennyiben az adatok feltöltése késlekedik, úgy az egészségügyi ellátó team a vércukor eredményeket időkéséssel tudja értékelni és a kezelés módosítása is időben később kerül meghatározásra, ami a szénhidrát anyagcsere átmeneti romlását eredményezi, súlyosbítva ezzel az interkurrens fertőzések (pl. COVID) hatását. Eredményeink felhívják a figyelmet a célzott betegoktatás és tanácsadás fontosságára egészségügyi vészhelyzet esetén a megfelelő glycaemiás kontroll fenntartása érdekében. A COVID második 20 hetében az adatfeltöltések számának jelentős emelkedése az egészségügyi ellátórendszer gyors alkalmazkodó képességét bizonyítja a telemedicina és a távoli monitorozás révén. Az otthoni adatfeltöltések igen alacsony száma kihívás elé állítja a fejlesztőket egy valós idejű automatikus adat beküldő rendszer kifejlesztésére az egészségügyi ellátás folyamatosságának biztosítása céljából.
