Táplálkozási szokások vizsgálata kiemelkedően magas intelligenciahányadossal rendelkező személyek körében
Csák Anna
Egészségtudományi Tagozat
Dr. Nagy Zoltán Zsolt
SE-ETK 226.terem
2025-12-17 11:00:00
Interdiszciplináris alkalmazott egészségtudományok
Dr. Vingender István
Dr. Mák Erzsébet
Dr. Bíró Lajos
Dr. Mednyánszky Zsuzsanna
Dr. Pethesné Dávid Beáta
Dr. Sinka Magdolna
Dr. Kovács Réka Erika
A kutatás célja a magas intelligenciájú személyek (Mensa-tagok) táplálkozási szokásainak vizsgálata volt. A vizsgálat nemzetközi mintán, három országban - Magyarország, Németország, Egyesült Királyság - zajlott, online kérdőíves adatfelvétellel, nemzetközi kontrollcsoport alkalmazásával. Az elemzés középpontjában annak feltárása állt, hogy az emelkedett kognitív képességekkel rendelkező személyek körében kimutathatók-e következetesen egészségtámogató életmódbeli mintázatok, különös tekintettel az étrendi viselkedésre.
Eredményeink alapján nem igazolható, hogy a magas intelligenciájú személyek étrendje egységesen egészségesebb lett volna a kontrollcsoportéhoz képest. Noha bizonyos élelmiszercsoportok – például az olajos magvak – bevitele magasabb volt körükben, egyéb táplálkozási indikátorok tekintetében nem mutatkozott szignifikáns különbség. A tirozinban gazdag élelmiszerek (hal, tojás, tejtermékek) bevitelében szintén nem volt azonosítható konzisztens előny a vizsgált csoportban, de az olajos magvak gyakorisága kiemelkedő volt.
A speciális étrendek követését vizsgálva megállapítható, hogy ezek előfordulása ritkább volt a magas intelligenciájú személyek körében, és elsősorban személyes preferenciákon, nem pedig orvosi indikációkon alapult. Ezzel szemben a dohányzás prevalenciája minden vizsgált országban alacsonyabbnak bizonyult a Mensa-tagok körében, amely összhangban áll a korábbi kutatásokkal.
Az országonkénti bontás rámutatott a kulturális és földrajzi sajátosságok szerepére: míg az Egyesült Királyságban a halfogyasztás, Magyarországon a tradicionális nemzeti ételek (például libamáj, tejföl) dominanciája volt jellemző. E megfigyelések alátámasztják azt a feltételezést, hogy a táplálkozási döntések nem kizárólag kognitív megfontolások eredményei, hanem kulturálisan és társadalmilag mélyen beágyazott viselkedésformák.
A kutatás fő megállapítása szerint a magas intelligencia önmagában nem jelent biztosítékot az egészségtudatos táplálkozásra, illetve a kedvezőbb étrendi döntések meghozatalára. Az étrendi viselkedést multidimenzionális tényezők formálják, többek között a pszichológiai jellemzők, szocioökonómiai helyzet, kulturális attitűdök és információforrások minősége. A disszertáció hozzájárul a kognitív képességek és az egészségmagatartás kapcsolatának komplex értelmezéséhez, különös hangsúllyal a kulturális kontextus és a viselkedési sokféleség jelentőségére.
