School-Based Universal Prevention of Substance Use and Addictions in Hungary
Árva Dorottya
Mental Health Sciences Division
Dr. Bódizs Róbert
NET 21.emelet Johan Béla konferencia terem
2026-01-20 13:00:00
Sociological and mental health approaches to resources for individuals and communities
Dr. Pethesné Dávid Beáta
Dr.Rákosy-Vokó Zsuzsa,Dr.Terebessy András
Dr. Bíró Éva
Dr. Szalai Tamás Dömötör
Dr. Forrai Judit
Dr. Vajer Péter
Dr. Szöllősi Gergő József
Ez a disszertáció 3 tanulmány mentén mutatja be döntéshozók és egészségfejlesztők számára, miként lehetne előmozdítani a szerhasználat- és függőségmegelőzés ügyét a hazai iskolákban.
Az 1. vizsgálat célja az univerzális szerhasználat- és a függőségmegelőző programoknak a jogszabályi előírások és a bizonyítékon alapuló „teljes iskola” megközelítés szerinti megvalósításának értékelése volt a magyarországi általános iskolák körében első alkalommal, vegyes módszertan alkalmazásával. Megállapítottuk, hogy csupán az iskolák 20%-a minősült jó minőségű megvalósítónak. A jó minőségű megvalósítás esélye nagyobb volt az állami és egyházi iskolákban, valamint ahol a tanárok egészséggel kapcsolatos képzésben részesültek, opcionálisan készségfejlesztéssel kiegészítve, és ahol a megvalósításban többféle szereplő vett részt. E kvantitatív eredményeket megerősítették a tanári vélemények, amelyek a megvalósítás előmozdítása érdekében a képzések, a tantestületen belüli és a szülőkkel történő jobb együttműködés, valamint a vezetőség támogatásának szükségességét emelték ki. A 2. vizsgálat célja az volt, hogy összegezzük a szerhasználat- és függőségmegelőzés egyik bizonyítékokon alapuló elemét, a stresszkezelést célzó iskolai (1-12. osztály) programok eredményességére vonatkozó adatokat. Összességében a stresszcsökkentő és a megküzdés/reziliencia erősítő programok statisztikailag szignifikáns, de nagyon kis mérvű eredményességet mutattak (Hedges-féle g = -0,15, illetve g = 0,14). A stresszcsökkentés tekintetében a mentálhigiénés szakemberek eredményesebbek voltak a tanárokhoz képest, míg a megküzdés/reziliencia erősítése kapcsán az idősebb diákoknak szóló, a szelektív mintát és a kognitív viselkedésterápiás elemeket alkalmazó programok mutattak jobb eredményességet. Végül, a 3. vizsgálatban, a Balassagyarmati Egészségnevelő Program pontos módszertani leírását követően, egy előzetes elemzés keretében értékeltük annak eredményességét a 9–10. osztályosok dohányzással kapcsolatos ismereteinek bővítésében. A visszaméréskor a programban részt vett diákok szignifikánsan nagyobb hányada (a kontroll csoporthoz képest kb. +10 százalékpont) volt tisztában azzal, hogy a dohányzás daganatos betegségeket és infarktust okozhat. A dohányzás betegségeket vagy tüdőbetegségeket okozó hatásának ismeretében nem volt eltérés, azonban ezeknél a tudásszint a beavatkozás nélkül is magas volt.
A jövőben eredményesebb stresszkezelési programok kidolgozása, az eredményesség és a megvalósítás kontextusérzékeny monitorozása, és a megvalósítás tanári képzéseken, és az érintettek – iskolán belüli, valamint az egészségügyi és oktatási szektorok közti – együttműködésének serkentésén keresztüli támogatása tűnik szükségesnek.
