Életminőség változás vizsgálata colorectalis mélyen infiltráló endometriosis miatt végzett bélresectio után
Dobó Noémi
Operatív Orvostudományi Tagozat
Dr. Szijártó Attila
SE, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Baross utcai részleg tanterme
2026-02-17 09:00:00
Reproduktív medicina
Dr. Rigó János
Dr. Bokor Attila
Dr. Skaliczki Gábor
Dr. Lampé Rudolf
Dr. Patócs Attila
Dr. Lintner Balázs Zoltán
Dr. Kovács Kálmán
A rectumot érintő mélyen infiltráló endometriosis (deep endometriosis- DE) sebészi kezelésében alkalmazott hagyományos laparoscopos megközelítés kedvező emésztőszervrendszeri funkcionális kimeneteleket és életminőség-javulást biztosít. A colorectalis DE kezelésére alkalmazott természetes testnyíláson keresztül történő specimen eltávolítás (natural orifice specimen extraction, NOSE) technikája szignifikánsan felgyorsíthatja a posztoperatív felépülést, csökkentheti a kórházi tartózkodás időtartamát, valamint kevesebb posztoperatív fájdalommal és szövődménnyel járhat. Ugyanakkor a hagyományos laparoscopos segmentalis bélresectio (conventional laparoscopic resection, CLR) és a NOSE-colectomia (NC) közötti, a gastrointestinalis funkcióra vonatkozó rövid- és középtávú összehasonlító adatok jelenleg korlátozottak.
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a rectum mélyen infiltráló endometriosisa miatt végzett radikális sebészi beavatkozások közép- és hosszú távon bélfunkciós zavarok kialakulásához vezethetnek. Számos tanulmány szerint a funkcionális kimenetelek kedvezőbbek lehetnek konzervatív sebészi megoldások alkalmazása esetén, különösen akkor, ha az endometriosis eltávolítása a rectumfal lumenének megőrzésével történik, szemben a hagyományos segmentalis bélresectio technikákkal, különösen alacsonyan elhelyezkedő DE esetén.
Randomizált, nyílt, kétkarú, párhuzamos csoportos kontrollált vizsgálatunk eredményei alapján a NOSE-colectomia (NC) és a hagyományos laparoscopos bélresectio (CLR) csoportok között nem mutatkozott szignifikáns különbség a posztoperatív LARS-pontszámok, a VAS, az EHP-30 és a GIQLI értékek tekintetében. A LARS-pontszámok egyik csoportban sem javultak szignifikánsan a preoperatív értékekhez képes a műtétet követő 12 hónapban. Ugyanakkor a GIQLI és EHP-30 pontszámok, a fájdalomtünetek (krónikus kismedencei fájdalom, a dyspareunia és a dyschezia) mind a CLR, mind az NC csoportban szignifikánsan javultak 12 hónappal a műtét után a kiindulási állapothoz képest.
A retrospektív, multicentrikus kohorsz vizsgálatunkban nem találtunk statisztikailag szignifikáns különbséget a LARS előfordulásában (31,7%, illetve 37,9%) a laparoscopos transanalis disc excisioval (LTADE) és az ideg- és érkímélő segmentalis resectioval (NVSSR) operált betegek között (P = 0,4). Ugyanakkor a súlyos szövődmények aránya magasabb volt az LTADE-csoportban (19,7%) az NVSSR-csoporthoz képest (9,0%, P = 0,029).
Eredményeink alapján a NOSE-colectomia megvalósítható, hatékony és biztonságos sebészi eljárás a rectalis mélyen infiltráló endometriosis kezelésében. Vizsgálatunk nem igazolt statisztikailag szignifikáns különbséget a CLR és az NC technikák között a középtávú emésztőszervi és fájdalomkimenetelek tekintetében. A LARS előfordulása nem tűnik magasabbnak ideg- és érkímélő segmentalis resectiot követően, mint konzervatívabb sebészi megoldások – például laparoscopos transanalis disc excisio – alkalmazása esetén alacsonyan elhelyezkedő mélyen infiltráló endometriosis miatti rectum műtéteket követően.
