INFERENTIAL AND DESCRIPTIVE EPIDEMIOLOGICAL RESEARCH BASED ON THE TAUFFER-CSÁKÁNY OBSTETRIC DATABASE
Zsirai László Attila
KÁROLY RÁCZ CONSERVATIVE MEDICINE PROGRAM
Dr. Fekete Andrea
SE Belgyógyászati és Onkológiai Klinika tanterme
2026-02-24 11:00:00
Anyagcsere betegségek
Dr. Lakatos Péter
Dr. Tabák Gy. Ádám
Dr. Sipter Emese
Dr. Csajbók Éva
Dr. Domján Gyula
Dr. Sármán Beatrix
Dr. Bátorfi József
Bevezetés
A jelen disszertáció célja, hogy (1) leírja a farfekvéses megjelenés prediktorait és kimeneteleit, (2) frissítse a születési súly percentilis diagramjait Magyarországra vonatkozóan, és (3) leírja a születési súly trendjeit és azok mozgatórugóit a Tauffer szülészeti adatbázis felhasználásával.
Anyagok és módszerek
Mindhárom elemzéshez a Tauffer Statisztika (kötelező szülészeti adatgyűjtés) 1996. és 2018. közötti adatait használtuk. Az (1) célhoz elemeztük az egyes érett (≥37 hetes) koponyavégű és medencevégű magzatok terhességi jellemzőit többváltozós logisztikus regresszió segítségével, hogy megvizsgáljuk a farfekvés megjelenésével összefüggő szülés és magzati kimenetel prediktorait. A (2) célhoz születési súly percentilis diagramokat készítettünk nemenként minden terhességi hétre egyes és ikerterhességekre. A (3) célhoz modelleztük a születési súly trendjeit 1999-2008 és 2008-2018 között hierarchikus lineáris regressziós modellek segítségével, naptári évre és egyéb meghatározó tényezőkre korrigálva.
Eredmények
A farfekvéses terhesség megjelenése függetlenül összefüggött az anya életkorával, a kórtörténetével (pl. előzetes halvaszülés), az anyai morbiditásokkal (pl. magas vérnyomás) és a magzati tényezőkkel (pl. nem, terhességi kor a szüléskor). A kedvezőtlen szülés kimenetele 11,7-szer (95% CI 11,3-12,0), a kedvezőtlen magzati kimenetel pedig 1,39-szer (95% CI 1,33-1,45) gyakoribb volt farfekvéses, mint koponyavégű terhesség esetén. Az élveszületések születési súlyának percentilisét táblázatos és grafikus formában is bemutattuk a 2011-2015 közötti adatok felhasználásával. A medián születési súly 1999 és 2008 között 3250/3400 g-ról (lány/fiú) 3300/3440 g-ra nőtt, majd 2018-ban 3260/3400 g-ra csökkent. Amikor a terhességi korhoz igazítottuk az adatokat, az első időszakban a növekedés kifejezettebbé vált (5,4 g/év). A második időszakban hasonló kiigazítás csökkentette a csökkenés ütemét (2,5-ről 1,4 g/évre). Az anyai életkor további figyelembevételével a növekedés üteme az első időszakban a felére, 2,4 g/évre csökkent.
Következtetések
A farfekvéses megjelenés nemcsak a kóros terhességek markere, hanem a szövődmények független kockázati tényezője is. Tekintettel a születési súlyokban az elmúlt 20 évben bekövetkezett jelentős változásra, szükséges az általánosan használt percentilis táblázatok megújítása. Az 1999-2008 közötti növekvő születési súlytrendre vonatkozó eredményeink (ami főként az anyák öregedésével függ össze) előre jelezhetik a kardiometabolikus betegségek fokozott kockázatát az ebben az időszakban született utódoknál. Ezzel szemben a 2008 utáni csökkenő tendenciák a perinatális morbiditásra gyakorolt kedvező hatásokat tükrözhetnek. Hosszú távú hatásai azonban nem jósolhatók meg, mivel a tendenciát főként a rövidebb terhességek magyarázzák.
