SE Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika tanterme
2026-03-12 14:00:00
Vaszkuláris pathofiziológia/atherosclerosis
Dr. Prohászka Zoltán
Dr. Ferencz Andrea és Dr. Haidegger Tamás
Dr. Banczerowski Péter
Dr. Kertész Gábor
Dr. Harsányi László
Dr. Zaránd Attila
Dr. Kóbori László
A disszertáció a kiterjesztett és kevert valóság alapú, fejen viselt kijelzők (AR/MR-HMD) gerincsebészeti felhasználásának legfrissebb eredményeit mutatja be. A kutatás fókuszában a klinikai pontosság, a sebészi munkaterhelés, a használhatóság, valamint az összehasonlító teljesítményértékelési (benchmarking) mutatók álltak. Szisztematikus irodalomkutatás és munkaterhelés-elemzés igazolta, hogy az olyan rendszerek, mint az xVision vagy a HoloLens-alapú navigációs megoldások, kiemelkedő pontosságot biztosítanak a pediculuscsavarok behelyezése során (GRS A+B > 98,5%). E technológiák alkalmazása mellett szignifikánsan csökkenthető a sugárexpozíció, miközben a sebészeti munkafolyamat folytonossága mindvégig fenntartható.
A SURG-TLX keretrendszerrel végzett vizsgálatok rámutattak, hogy az AR/MR-HMD eszközök jelentősen mérséklik a mentális igénybevételt és a figyelemelterelést. Ez különösen a fiatal sebészek (0–6 év tapasztalat) esetében volt szembeötlő, akik a legalacsonyabb össz-munkaterhelési pontszámokat adták. Ezzel szemben a középszintű (7–15 év) és a nagyobb tapasztalattal rendelkező (16+ év) szakorvosok magasabb fizikai és időbeli megterhelésről számoltak be, ami rávilágít az ergonómiai finomítások és az adaptív felhasználói interfészek fejlesztésének fontosságára. A szakterületeken átívelő validáció megerősítette a technológia széles körű alkalmazhatóságát a digitális sebészetben.
A disszertáció egy újszerű, többdimenziós 3D benchmarking keretrendszert is bevezet, amely szinergiában kezeli a műtéti csavarbehelyezési pontosságot, a műtéti időt és a sugárterhelést. A metodikát a szerző egy saját fejlesztésű felhasználói elégedettségi mutatóval (User Satisfaction Score, USS) egészítette ki, lehetővé téve a navigációs rendszerek átfogó értékelését. A kutatás azonosította a helyzetfelismerés (Situation Awareness) részletes vizsgálatának hiányát a területen, és javaslatot tett olyan objektív mérőeszközök integrálására, mint a SAGAT technika, a szemkövetés, vagy az EEG-alapú mérések.
A klinikai minősítésű eszközökre vonatkozó technikai kritériumok (köztük a széles látómező, az IP65-ös védettség, az ergonomikus dizájn és a zökkenőmentes műtői integráció) meghatározásával a disszertáció irányt mutat a jövőbeli fejlesztések és szabályozási folyamatok számára. Összegzésként megállapítható, hogy az AR/MR-HMD rendszerek a robotasszisztált sebészet életképes és skálázható alternatívái, amelyek kognitív és költséghatékonysági előnyeik révén a minimálisan invazív sebészet alapvető eszközeivé válhatnak.
