Védés megtekintése

Védés megtekintése

 
A CFTR anioncsatorna extracelluláris régiójának a csatorna működésére gyakorolt hatása
Simon Márton András
Molekuláris Orvostudományok
Dr. Enyedi Péter
SE Elméleti Orvostudományi Központ, Beznák Aladár terem
2023-05-24 10:00:00
Celluláris és molekuláris élettan
Dr. Hunyady László
Dr. Csanády László
Dr. Varga Zoltán
Dr. HegedűsTamás
Dr. Enyedi Péter
Dr. Czirják Gábor
Dr. Mike Árpád
A CFTR anioncsatorna mutációi egy halálos, gyógyíthatatlan betegség, a cisztás fibrózis (CF) kialakulásához vezethetnek. A foszforilált CFTR kapuzása – amelyet a nukleotidkötő doménekben zajló ATP kötődés és hidrolízis hajt – ‘bursting’ viselkedéssel jellemezhető; a csoportos, rövid záródásokkal (Cf állapot) elválasztott, csatorna nyitások (O állapot) ‘burst’-öket (B állapot) alkotnak, amelyeket egymástól hosszabb zárt események (Cs állapot) választanak el. A humán (hCFTR) és zebrahal (zCFTR) ortológok a CFTR molekuláris evolúció mintegy két végpontját képviselik, közöttük számos szerkezeti és kapuzásbeli különbség figyelhető meg. A CF-et okozó hR117H mutáció csökkenti a vezetőképességet és gyorsítja a záródási sebességet, de nincs hatással a nyitási sebességre, mely arra utalt, hogy e pozíció stabilizálja a B állapotot. Az ATP-t kötött foszforilált CFTR szerkezetben a hR117 oldallánc a hE1124 peptidgerinc karbonil-csoportjával H-kötést képez, amely nem figyelhető meg az ATP-t nem kötött, nem foszforilált szerkezetben. Feltételezve, hogy a hR117–hE1124 kölcsönhatás stabilizálja az O állapotot, nemhidrolitikus háttérmutációk alkalmazásával, egycsatornás és makroszkopikus ’inside-out patch clamp’ mérések segítségével vizsgáltuk az említett kölcsönhatás megzavarásának funkcionális következményeit, majd termodinamikai mutáns ciklusok révén meghatároztuk a kölcsönhatási szabadentalpiaváltozást. Azt találtuk, hogy a hE1124Δ mutáció a hR117H mutációhoz hasonlóan felgyorsítja a záródási sebességet és csökkenti a burst-ön belüli nyitott időhányadot, a hR117H-hE1124Δ dupla mutáció esetében azonban nem figyeltünk meg additivitást. Ezek alapján kijelenthető, hogy a hR117–hE1124 kölcsönhatás stabilizálja az O állapotot. Az ATP-t kötött foszforilált zCFTR szerkezetben ez a H-kötés nem figyelhető meg, valamint a zR118H mutáció nem befolyásolja a csatorna kapuzását. Ehelyett, az ATP-kötött foszforilált zCFTR szerkezet egy H-kötést sejtet a zS109 és zN120 oldalláncok között. Funkcionális mérésekkel igazoltuk, hogy a feltételezett H-kötés kizárólag a Cf állapotban jön létre. Bár a hCFTR analóg pozíciójában izoleucin található, meglepő módon a hS108A mutáció hR117H-szerű fenotípust eredményez, és e két mutáció hatása nem additív. Összefoglalva, a zCFTR-ben a zS109-zN120 kölcsönhatás stabilizálja a Cf állapotot, míg a hCFTR-ben a hS108-hR117-hE1124 kölcsönhatások együttesen stabilizálják az O állapotot