AZ OPTIKAI KOHERENCIA TOMOGRÁFIA ANGIOGRÁFIA SZEMÉSZETI ALKALMAZÁSA
Angeli Orsolya
Rácz Károly Klinikai Orvostudományi
Dr. Reusz György
SE Szemészeti Klinika, Tanterem
2024-06-24 15:00:00
Szemészet
Dr. Nagy Zoltán Zsolt
Schneider Miklós
Dr. Kránitz Kinga
Dr. Hargitai János
Dr. Várnai Péter
Dr. Szabó Viktória
Dr. Tátrai Erika
Tanulmányunkban az optikai koherencia tomográfia angiográfia (OCTA) vizsgálómódszert alkalmaztuk egészséges egyének érsűrűségének vizsgálatára, valamint időskori makuladegeneráció-, és ischaemiával járó szemészeti betegségek tanulmányozására.
Első vizsgálatunkban egészséges vizsgálati alanyok érsűrűségét határoztuk meg OCTA felvételeken két különböző szemi-manuális módszerrel. Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy mind a Mexican hat filter, mind a Shanbhag küszöbözés alkalmas az érhálózat szegmentálására és vaszkuláris paraméterek meghatározására. A vaszkuláris paraméterek tekintetében azonban nagyrészt egymásnak ellentmondó eredményeket kaptunk a két módszerrel, és arra a következtetésre jutottunk, hogy a módszerek nem felcserélhetők egymással. A fentiek is alátámasztják azt a korábbi kutatásokban már leírt javaslatot, miszerint követéses jellegű vizsgálatok esetében ajánlott ugyanazt a képfeldolgozási módszert alkalmazni.
Második tanulmányunkban kezeletlen időskori makuladegenerációs betegek swept-source OCTA, fluoreszcein angiográfia (FLAG) és indocianinzöld-angiográfiás (ICG) felvételein végeztünk méréseket. A mérések összehasonlítását megelőzően a felvételeket deep-learning módszerrel korrigáltuk a különböző, összehasonlítást akadályozó tényezők kiküszöbölése céljából. Vizsgálatunk során nagymértékű egyezést találtunk a kezeletlen nedves típusú makuladegenerációs betegek OCTA, FLAG, és ICG felvételein végzett mérések között. Tanulmányunkban kihangsúlyozzuk a deep-learning módszerrel történő előzetes korrekció jelentőségét összehasonlító vizsgálatok vonatkozásában. Következtetésként egy paradigmaváltást javaslunk a nedves típusú makuladegeneráció diagnosztizálásában, azaz elsőként választandó képalkotó módszernek az OCTA-t ajánljuk, és a FLAG és ICG vizsgálatokat a makuladegeneráció bizonyos altípusainak vizsgálatára, vagy bizonytalan diagnózis esetén javasoljuk.
Harmadik tanulmányunkban centrális retinális ischaemiához kapcsolódó strukturális változásokat és vaszkuláris paramétereket vizsgáltunk diabéteszes és vénás érelzáródáson átesett betegek OCT és OCTA felvételein. Vizsgáltuk továbbá ezen paraméterek és változók korrelációját a látóélességgel, és azt találtuk, hogy a centrális retinális ischaemiával járó betegségeknél a várható látóélesség legmegbízhatóbb indikátora a foveális avaszkuláris zóna mérete. A mikroaneurizmák és epiretinális membránok kivételével az összes vizsgált OCT és OCTA paraméter előfordulása hasonló volt a két betegcsoportban. A fentiekből arra következtethetünk, hogy amint a retinális ischaemia eléri a maculáris területet, annak megjelenési formája, illetve hatása a várható látóélességre hasonló lesz, és független a háttérben álló alapbetegségtől.
