Másodlagos anyagcseretermékek izolálása, szerkezetmeghatározása és biológiai vizsgálata a Buglossoporus quercinus és Xylobolus subpileatus (Basidiomycetes) fajokból
Felegyi Kristóf
Gyógyszertudományok
Dr. Zelkó Romána
SE Szemészeti Klinika, Tanterem
2025-01-28 10:30:00
A gyógyszerészeti tudományok korszerű kutatási irányai
Dr. Antal István
Ványolós Attila
Dr. Dunkel Petra Zsófia
Dr. Gonda Sándor
Dr. Tóthfalusi László
Dr. Pálla Tamás
Dr. Geösel András
A jelen dolgozat két, hazai poroid gombafaj, a tölgyfa-kérgestapló (Buglossoporus quercinus) és a gyapjas mozaikgomba (Xylobolus subpileatus) jellegzetes vegyületeinek izolálását, szerkezetmeghatározását és hatástani vizsgálatát ismerteti.
A B. quercinus idős tölgyek törzsén élő parazita vagy szaprobionta életmódot folytató, egész Európában ritka faj. A gomba metanolos kivonatából öt új 24-metilén-lanosztán triterpént, a poliporén sav N-R komponenseket (BGS-1–5) azonosítottuk, további hét már ismert poliporénsav-származék (BGS-6–12) mellett. Az izolált másodlagos anyagcseretermékek szerkezetét spektroszkópiai módszerek (1D és 2D NMR és a HRMS) segítségével határoztuk meg. Az azonosított gombametabolitok antiproliferatív aktivitását in vitro vizsgáltuk a P-glikoprotein (ABCB1) expresszióját mutató multidrogrezisztens Colo 320 dganatos sejtvonalon MTT módszerrel (IC50:20,7-től 106,2 μM-ig). A lanosztán triterpének mérsékelt antiproliferatív aktivitást mutattak, továbbá gátolták a Colo 320 daganatos sejtek efflux pumpa tevékenységét. Kísérleteink során vizsgáltuk a gomba triterpének doxorubicinnel való kölcsönhatását is, a BGS-3–4 és 7–12 vegyületek szinergista aktivitást mutattak doxorubicinnel.
A gyapjas mozaikgomba (X. subpileatus) egy széles körben elterjedt fehérkorhasztó évelő faj. A gomba metanolos kivonatának mélyreható mikokémiai vizsgálata során hét vegyület sikerült izolálni (XB-1–7). Az azonosított komponensek között találjuk a (3β,22E)-3-metoxi-ergoszta-4,6,814,22-tetraént (XB-1) amely új természetes vegyület, illetve ennek korábban már ismert epimerjét (XB-2), amelynek a szakirodalomban már meglévő NMR adatait az elvégzett méréseink eredményeivel kiegészítettük és újraértékeltük. Ezen két vegyület mellett további öt komponenst izoláltunk, mint a fomannoxint (XB-3), amely egy benzohidro-furán típusú vegyület, illetve négy ergosztán típusú triterpént (XB-4–7). Az izolált metabolitok szerkezetének meghatározását egy- és kétdimenziós NMR és MS mérések segítségével határoztuk meg. Az izolált vegyületek (XB-2–7) illetve az X. subpileatus kivonatai esetén tirozináz-, AChE- és a BChE-gátló in vitro kísérleteket végeztünk. A fomannoxin (XB-3) kiemelkedő antitirozináz aktivitást mutatott, míg az XB-3–4 komponensek számottevő AChE gátló aktivitással bírtak. A etanolos és kloroformos kivonatok, valamint a XB-3 és XB-4 vegyületek esetén kiemelkedő BChE-gátlási aktivitást tapasztaltunk.
