ADHD AND AFFECTIVITY MODULATE THE ASSOCIATION BETWEEN REINFORCEMENT SENSITIVITY AND ADOLESCENT SUBSTANCE USE
Rádosi Alexandra
Mentális Egészségtudományok
Dr. Bagdy György
MTA TTK földszinti kis előadóterem
2025-02-03 12:00:00
Pszichiátria
Dr. Réthelyi János
Dr. Bunford Nóra
Dr. Farkas Kinga
Dr. Matuszka Balázs
Dr. Purebl György
Dr. Pénzes Melinda
Dr. Király Orsolya
Bevezetés: A serdülőkori szerhasználatnak jelentős rövid- és hosszú távú következményei vannak, ezért fontos azoknak a releváns célpontoknak az azonosítása, melyekkel hozzájárulhatunk a meglévő, nem minden esetben hatékony prevenciós és intervenciós módszerek fejlesztéséhez és/vagy új módszerek fejlesztéséhez. A megerősítésérzékenységet – mely a motivációt, valamint a jutalmakra és büntetésekre adott érzékenységet foglalja magában – egy releváns célpontnak tekintjük. Azonban a szakirodalomban hiányosak az ismereteink a megerősítésérzékenység és a serdülőkori szerhasználat kapcsolatát magyarázó és meghatározó tényezőket illetően, különösképpen a mechanizmusokra és a modulátorokra vonatkozóan.
Célkitűzések: Jelen doktori disszertáció átfogó célja, hogy megvizsgálja, adott affektív és pszichopatológiai folyamatok mechanizmusként, illetve határfeltételként funkcionálnak-e a megerősítésérzékenység és a serdülőkori szerhasználat kapcsolatában.
Módszerek: A populációt a Budapest Longitudinal Study of ADHD and Externalizing Disorders (BLADS) című kutatás résztvevői alkották. A résztvevőket klinikákból és középiskolákból toboroztuk, 14-17 éves serdülőket vontunk be a vizsgálatba. A megerősítésérzékenység felmérésére neurális (fMRI Doors paradigma) és kérdőíves adatokat (RSTPQ), az affektivitás, externalizáló és internalizáló tünetek, valamint a szerhasználat felmérésére kérdőíves adatokat használtunk. Kétváltozós és parciális korrelációkat, Fisher’s r to z transzformációkat, illetve mediációs és moderációs elemzéseket végeztünk.
Eredmények: A BAS-marihuánahasználat és a BAS-nikotinhasználat kapcsolatokat a pozitív affektivitás, a BIS-alkoholhasználat/alkoholproblémák kapcsolatát a negatív affektivitás, míg a BAS/BIS-nikotinhasználat kapcsolatokat a pozitív és a negatív affektivitás egyaránt mediálta. Az SFG jutalomérzékenységének összefüggése a depressziós problémákkal különbözött az egyes csoportok között úgy, hogy az ADHD-veszélyeztetett fiataloknál a nagyobb SFG-jutalomérzékenység alacsonyabb mértékű depressziós problémákhoz volt köthető. A baseline veszélyes alkoholhasználatra kontrollálva, az ADHD-veszélyeztetett fiataloknál a nagyobb PU-jutalomérzékenység nagyobb mértékű, míg a nem-veszélyeztetetteknél alacsonyabb mértékű későbbi veszélyes alkoholhasználathoz kapcsolódott.
Következtetések: Az affektivitásnak a megerősítésérzékenység és a serdülőkori szerhasználat kapcsolatában mediáló, míg az ADHD-nak moderáló szerepe van. Összességében, az affektivitás és az ADHD ígéretes jellemzők a serdülőkorúak szerhasználatában megfigyelhető heterogenitás kibontását illetően. A megerősítésérzékenység és az affektivitás továbbá potenciális célpontjai lehetnek a serdülőkori szerhasználatot célzó beavatkozásnak.
