Védés megtekintése

Védés megtekintése

 
Extracelluláris vezikulák vizsgálata szeptikus és aszeptikus periprotetikus ízületi folyadékban
Sallai Imre
Rácz Károly Klinikai Orvostudományi
Dr. Reusz György
SE Ortopédiai Klinika II. e., konferenciaterem
2025-02-26 13:00:00
A támasztó és mozgató szervrendszer működésének fiziológiája és patológiája
Dr. Szőke György
Dr. Skaliczki Gábor
Dr. Kiss Sándor
Dr. Klemencsics István
Dr. Lacza Zsombor
Dr. Hangody László Rudolf
Dr. Schandl Károly
Vizsgálatunk során szignifikánsan magasabb neutrofil granulocita eredetű extracelluláris veziku-lát azonosítottunk a szeptikus komplikáció miatt elvégzett műtét során vett periprotetikus ízületi folyadékból, mint az aszeptikus mintákból. A méreteloszlás szintén különbözött: a szeptikus mintákban az extracelluláris vezikulák inkább a nagyobb mérettartomány irányába tolódtak el, míg az aszeptikus mintákból kisebb méretű extracelluláris vezikulákat izoláltunk. Az előzetes antibiotikus kezelés a mérési eredményeket vizsgálatunk alapján nem befolyásolta. Transzmisz-sziós Elektronmikroszkóp vizsgálattal morfológiai különbségeket is találtunk. A szeptikus min-tákból nagyobb, kevésbé szabályos, vastagabb membránnal rendelkező, magasabb denzitású „szállítmányt” tartalmazó extracelluláris vezikulákat izoláltunk, míg az aszeptikus mintákból származók kisebbek voltak, szabályosabbak, bár ezeket a paramétereket szignifikancia szintjén nem elemeztük. A fehérjetartalmat elemezve kijelenthetjük, hogy a szeptikus minták szignifi-kánsan magasabb koncentrációban tartalmaztak lactotransferrin, myeloperoxidase, lysozyme C és annexin A6 fehérjéket és szignifikánsan alacsonyabb koncentrációban tartalmaztak alpha-2-HS-glycoproteint. További vizsgálatok szükségesek annak tisztázására, hogy a fenti eredmé-nyek újfajta megközelítést nyújthatnak-e a periprotetikus infekciók diagnosztikájában. Kutatá-sunk megfelelő alapot szolgáltathat arra, hogy a jövőben az izolálási protokol részleges automa-tizálásával, a folyamatok megfelelő fejlesztésével a napi rutin vizsgálatok körébe is beléphessen. A neutrofil granulocitákból származó extracelluláris vezikulák detektálása alternatív megoldási lehetőség lehet a tenyésztés-negatív periprotetikus infekciók esetében. Fontos, hogy vizsgála-tunk célja nem egy újabb biomarker kiválasztása volt, hanem az extracelluláris vezikulák szere-pének leírása, amivel jobban betekinthetünk a periprotetikus infekció során zajló folyamatokba. Az extracelluláris vezikulák szerepe a bakteriális gyulladásos folyamatokban esszenciális lehet, megismerésükkel formálhatjuk a periprotetikus infekció diagnosztikájával kapcsolatos nézőpon-tunkat. Vizsgálatunk jelenlegi állása és eredményeinkről való beszámolás után sok kérdés marad még nyitottan, azonban a későbbiekben folytatjuk kutatásunkat a válaszok megtalálására.