Innovatív Immunoszuppresszív Terápiás Megközelítés a Szerzett Hemofília A Kezelésében: A CyDRi Protokoll Hatékonyságának és Biztonságosságának Vizsgálata
Lehoczki Andrea Marianna
Egészségtudományi Tagozat
Dr. Nagy Zoltán Zsolt
SE NET Johan Béla előadóterem
2025-06-30 11:00:00
Klinikai és összehasonlító egészségtudományok
Dr. Nagy Zoltán Zsolt
Dr. Bodó Imre
Dr. Micsik Tamás
Dr. Sarkadi Nagy Eszter
Dr. Cseh Károly
Dr. Pónyai Györgyi
Dr. Tamás Andrea
A szerzett hemofília A (AHA) egy ritka autoimmun véralvadási rendellenesség, amelyet a FVIII elleni semlegesítő autoantitestek (inhibitorok) megjelenése jellemez, és amely jelentős morbiditással és mortalitással jár. Az AHA előfordulhat mind férfiaknál, mind nőknél, akiknek jellemzően nincs vérzéses anamnézisük. Az éves incidencia körülbelül 1.48 eset/millió fő, a 60 év feletti populációban 3–4 eset/millió fő. A betegek általában súlyos vérzéses tünetekkel jelentkeznek. Laboratóriumi eredmények közül jellemző a meghosszabbodott, normál plazma hozzáadásával nem korrigálható aktivált parciális tromboplasztin idő (aPTT) és az igen alacsony, gyakran 1% alatti FVIII aktivitás. A diagnózis az inhibitorok kimutatásán alapul, amelyhez a Nijmegen-módosított Bethesda-tesztet használják. A szerzett hemofiliás betegek ellátásában a vérzés kontrollja mellett kiemelten fontos az alap coagulációs probléma megoldása. Mivel autoimmun folyamatról van szó, az inhibitorok eradikációja immunszuppresszív kezeléssel történik. Azonban a legoptimálisabb protokoll tekintetében nincs egységes konszenzus. A világszerte általánosan használt protokollok számos kedvezőtlen mellékhatással bírnak. Az immunuszuprimált AHA-ban szenvedő idős betegek jelentős mortalitása komoly kihívás. Kutatásunkban egy első vonalbeli kombinált immunszuppresszív protokoll, a CyDRi hatékonyságát és biztonságosságát értékeltük. Ennek a kombinált kezeléseknek előnye, hogy csökkenti a szteroidok alkalmazásának idejét és toxicitását, miközben fokozza a hatékonyságot. Retrospektívan elemeztük 32 AHA-s beteg adatait, akiket egyazon intézményi protokoll szerint kezeltek: ciklofoszfamid (1000 mg a 1. és 22. napon), dexametazon (40 mg az 1., 8., 15. és 22. napon), rituximab (100 mg az 1., 8., 15. és 22. napon). Minden beteg legalább egy CyDRi ciklust kapott. Ha szükséges volt, a CyDRi-t ismételtük a remisszió eléréséig, de legkorábban a megelőző ciklus 43. napján. Vizsgálatunkban mindamellett, hogy a vérzés kontrollja gyorsan elérhető volt - a vérzés kontrolljának medián ideje 15,5 nap volt (szórás, 0–429 nap; interkvartilis tartomány, 2,5–29,5 nap)- kiemelkedően magas remissziós arányt értünk el. Harmincegy (96,8%) a 32 betegből tartós teljes remissziót (CR) ért el; 29 (90,6%) a 32 beteg közül életben volt utolsó követés során, mindannyian CR állapotban. Az első CR elérésének medián ideje 77 nap volt (szórás, 19–939 nap; interkvartilis tartomány, 31–115 nap). A toxicitás és mellékhatások tolerálhatóak voltak, és enyhébbek, mint az általánosan alkalmazott, hosszú távú szteroid kezelések mellett. Összegzésül, a CyDRi protokoll jelentős előrelépést jelent az AHA kezelésében, különösen az idősebb, törékeny betegek körében, mivel magasabb remissziós arányt és jobb túlélést biztosít mint a jelenleg alkalmazott szekvenciális kezelések, miközben csökkentette az elhúzódó szteroid terápia okozta toxicitást. Ez az innovatív protokoll hozzájárulhat a szerzett hemofília A kezelésének jövőbeli irányelveihez, hangsúlyozva a kombinált protokollok előnyeit.
