THE ROLE OF OXIDATIVE STRESS ENZYMES AND THE MARKERS OF ISCHEMIC ACUTE KIDNEY INJURY IN MICE
Kécsán-Révész Csaba
Elméleti és Transzlációs Orvostudományok
Dr. Kellermayer Miklós
SE Elméleti Orvostudományi Központ, Hári terem I. em.
2025-07-18 11:00:00
Kórélettan és transzlációs medicina
Dr. Benyó Zoltán
Dr. Hamar P. és Dr. Szénási G.
Dr. Pap Domonkos
Dr. Garami András
Dr. Tislér András
Dr. Gulyás-Onódi Zsófia
Dr. Remport Ádám
A vese iszkémia-reperfúziós (I/R) sérülés (IRI) funkcionális és morfológiai manifesztációját a NADPH-oxidáz (NOX) enzimcsalád génjeinek és nem a xantin-oxidoreduktáz (XOR) génjének vesében történő felszabályozódása előzi meg, ami a NOX enzimek elsődleges vagy kezdeményező szerepére utal. A neutrofil infiltráció dinamikája szorosan követi az oxidatív stresszel okozott és a NOX gének felszabályozódásával kísért kezdeti károsodást, ami a sérülés egy későbbi másodlagos fázisához vezet, amelyet a reaktív oxigénfajták (ROS) fokozott termelése és gyulladás együttesen jellemez.
A NOX család tagjai (főként a NOX1 és 2 izoformák) járulnak hozzá az enyhe I/R által kiváltott akut vesekárosodáshoz (AKI). A farmakológiai és géncsendesítéses vizsgálataink szerint a XOR enzim az IRI kórfolyamatának nem kóroki tényezője. A NOX enzimcsalád kóroki szerep igazolt a vese IRI kialakulásában, kivéve a Renox (NOX4) izoformát.
Az enyhe vese IRI-vel ellentétben a NOX szerepe viszonylag kevésbé jelentős súlyos AKI esetén, vagyis az IRI súlyosságának növekedésével csökken a NOX hozzájárulása a patológiához. A neutrofilek szerepe hasonlóan alakul: az iszkémia súlyosságának növekedésével csökken a relatív hozzájárulásuk a károsodáshoz. Az általunk vizsgált célpontok elleni beavatkozások csak enyhe IRI-ben voltak hatásosak, annak súlyosabb formáiban nem voltak sikeresek. Így a multifaktoriális patomechanizmus komplexitása miatt a kísérleti eredmények transzlációja továbbra is kihívást jelent.
A lipocalin-2 (Lcn2) vizelet ürítése specifikus és érzékeny biomarker a vese IRI diagnosztizálásában. A vizelet Lcn2 képes kimutatni a szubklinikai IRI-t vagy az iszkémiás AKI korai stádiumát, amelyet nem lehet felismerni hagyományos markerekkel. Az Lcn2 génexpresszió és plazmaszint kevésbé specifikus, és érzékenysége a hagyományos funkcionális markerekhez hasonló. A vizelet Lcn2 plazma Lcn2 szintre normalizálása (u/pLcn2) segít megkülönböztetni a vesekárosodást a megemelkedett plazma Lcn2 koncentráció extrarenális okaitól.
