Modernkori fogászati prevenciós technikák összehasonlító elemzése a parodontális terápia során és integrációjuk az e-egészségügybe
Simon Fanni
Dental Research Division
Dr. Varga Gábor
SE Transzlációs Medicina Központ földszinti előadóterem
2025-10-07 09:00:00
Dental Research
Dr. Varga Gábor
Dr. Németh Orsolya
Dr. Palkovics Dániel
Dr. Varga István
Dr. Gerber Gábor
Dr. Szűcs Attila
Dr. Sass Tamás
Jelenleg Magyarországon hiányzik az egységesen bevezetett, széles körben alkalmazott fogászati prevenciós modell. Habár Nyugat-Európában hatékony fogászati prevenciós stratégiák léteznek, ezek a modellek Magyarországon nem terjedtek el. Az egységes fogászati megelőzési irányelvek hiánya miatt kevés adat áll rendelkezésre a magyar lakosság szájhigiéniai szokásairól. Ez a hiányosság kedvezőtlen epidemiológiai mutatókban is megnyilvánul, például magas DMF-T értékekben és a fej-nyaki régióban előforduló rosszindulatú elváltozások számának növekedésében, amelyek összefüggésbe hozhatók az elégtelen szájápolással és a nem megfelelő fogorvosi látogatási szokásokkal. Vizsgálataink célja az volt, hogy értékeljük az egyénre szabott szájhigiéniai oktatás hatékonyságát és szerepét a fogászati prevencióban, azon páciensek körében, akik a Semmelweis Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézetének Parodontológiai és Dentálhigiéniai Részlegére különféle fogászati problémákkal érkeznek; továbbá a különböző szájhigiéniai eszközök és azok hatékonyságának összehasonlítása. Végezetül pedig annak vizsgálata, hogy milyen motivációs módszerekre van szükség pácienseinknél a megfelelő szájhigiéné fenntartásának ösztönzéséhez. A vizsgálat során a BOB- és FMPS, FMBS-indexek jelentős csökkenése volt megfigyelhető az oktatást és motivációt követően az alapértékekhez és a kontrollcsoporthoz képest azoknál a pácienseknél, akik Profilaxis koncepciós (SOLO) oktatáson vettek részt. Az A2 és B2 alcsoportokban hasonló csökkenés mutatkozott, ami arra utal, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható más fogköztisztító eszközök használata is jelentős javulást eredményez a szájhigiéniai állapotban. Ugyanakkor a hosszú távú eredmények eléréséhez elengedhetetlen a rendszeres betegoktatás és az egyénre szabott eszközhasználat.
A fogköztisztító eszközöket használó, egyéni oktatásban részesült páciensek BOB- és FMPS, FMBS-indexe a fogászati kezelések között jelentősen javult, és szignifikánsan különbözött attól a kontrollcsoporttól, amely sem oktatásban, sem interdentális eszközök használatában nem részesült.
Az említett szájhigiéniai modell bevezetésével a betegek szájhigiénés állapota javul, amit a mért BOB- és FMPS, FMBS-indexek is alátámasztanak. A modell lényegesen lerövidíti a konzerváló terápiás beavatkozások idejét, és a kontrollvizsgálatok is hatékonyan szervezettek. Ezt kiegészítve, a teledentistry jelentős lehetőségeket kínál a fogászati ellátás hozzáférhetőségének javítására azáltal, hogy növeli a hagyományos fogászati szolgáltatások hatékonyságát.
