A Pseudomonas aeruginosa fertőzés és a donor-specifikus antitest kialakulás hatásai a tüdőtranszplantáció kimenetelére a Magyar Tüdőtranszplantációs Program korai tapasztalatainak tükrében
Bogyó Levente Zoltán
Rácz Károly Konzervatív Orvostudományi Tagozat
Dr. Fekete Andrea
Országos Onkológiai Intézet, Előadóterem 3. épület fsz.
2025-10-21 14:20:00
Légzőszervi megbetegedések
Dr. Losonczy György
Dr. Bogos Krisztina
Dr. Piros László
Dr. Buzás András
Dr. Zima Endre
Dr. Huszty Gergely Dénes
Dr. Dede Kristóf
Dr. Sótonyi Péter
Évente világszerte 4.500–5.000 tüdőátültetést végeznek, melyek közül körülbelül 55% Észak-Amerikában, mintegy 36% pedig Európában történik. A Magyar Tüdőtranszplantációs Program, amely alacsony volumenű programnak minősül, az első három évben lassú, de folyamatos növekedést mutatott, ugyanakkor a kezdeti időszakban transzplantált betegek túlélési eredményei kissé elmaradtak az ISHLT által közölt átlagoktól.
Célunk az első három év klinikai adatainak elemzése és a gyengébb túlélési mutatókhoz hozzájáruló tényezők azonosítása volt. Központunkban az első 62, tüdőátültetésen átesett beteg adatait vizsgáltuk, különös tekintettel az infektív illetve immunológiai paraméterek és a túlélés közötti összefüggésekre. Retrospektív kohorszvizsgálatunk során a várólista menedzsment, a donoraktivitás és a recipiensek valós klinikai adatainak (RWD) szisztematikus validálását és elemzését végeztük. A leíró, univariáns és multivariáns analízisek, valamint a trendvizsgálat és propensity score módszerek kombinációja biztosította, hogy a vizsgálat eredményei megbízhatóak és klinikailag relevánsak legyenek.
Eredményeink alapján a PGD és az akut vesekárosodás előfordulási aránya alacsony volt, ahogy a bronchialis szövődményeké is, ugyanakkor az intenzív osztályon töltött idő és a gépi lélegeztetési idő (MVT) átlagai meghaladták a nemzetközi publikációk értékeit. Az RWD alcsoport-elemzésben a rövid túlélés összefüggött a hosszabb MVT és ITO tartózkodással, valamint a magas MFI értékű DSA-k és a klinikai AMR gyakoribb előfordulásával. Továbbá a P. aeruginosa fertőzés és a magas BAL neutrophilia szorosabb összefüggést mutatott a CLAD kialakulásával, mint a korai mortalitással.
A vizsgálat második részében az alsó légúti infekciók és a DSA-válaszok kapcsolatát elemeztük MFI-stratifikáció segítségével. A DSA-kat, a BAL immunológiai profilját és a klinikai AMR-t összevetettük a graftvesztéssel és a CLAD-mentes túléléssel. A klinikai AMR független rizikófaktornak bizonyult mind a graftvesztés, mind a CLAD szempontjából, ugyanakkor a szubklinikai AMR nem mutatott hasonló hatást. A magas MFI-értékű DSA-k a CLAD-mentes túlélés csökkenésével jártak, míg az alacsony MFI-értékű DSA-k nem mutattak hasonló összefüggést. Szignifikáns kapcsolatot találtunk továbbá a P. aeruginosa fertőzés és az immunológiailag magas kockázatú DSA-k megjelenése között, valamint a BAL neutrophilia, az AMR, a CLAD és a túlélési kimenetelek között.
Eredményeink arra utalnak, hogy a DSA-k megjelenése és a CLAD kialakulása között potenciális terápiás ablak áll fenn, amely lehetőséget ad a monitorozás és a kezelés javítására, és ezáltal a túlélés növelésére. Kutatásunk kritikai elemzése a Magyar Tüdőtranszplantációs Program korai szakaszának, mely potenciális beavatkozási pontokat azonosít, ezáltal a túlélési kimenetel és a Program sikerességének növelését célozva.
