Bakteriális biofilmképződést gátló aptamerek előállítása és vizsgálata
Harkai Ákos
Molekuláris Orvostudományok
Dr. Várnai Péter
Semmelweis egyetem, Elméleti és Orvostudományi Központ, Hevesy György előadóterem
2025-10-22 14:30:00
Patobiokémia
Dr. Ligeti Erzsébet
Dr. Mészáros Tamás
Dr. Hegyesi Hargita
Dr. Sveiczer Ákos
Dr. Szabó Dóra
Dr. Liliom Károly
Dr. Gergely Szilveszter
A mikrobiális biofilmek védett környezetet biztosítanak a legtöbb prokarióta és néhány egysejtű eukarióta faj mindennapi túléléséhez. Komplex felépítésük és finoman szabályozott működésük napjainkban számos kutatás központi témáját adja, mivel a humán patogén mikroorganizmusok biofilmképződése jelentős egészségügyi következményekkel jár. A tudóstársadalom igyekszik egyre közelebb kerülni a biofilmképződés molekuláris szintű megértéséhez, mi több tudását gyakorlati megoldások kidolgozására fordítani, amivel az okozott megbetegedések enyhíthetők, vagy akár megelőzhetők lehetnek.
A humán mikrobiom alkotó Streptococcus mutans elsődleges felelőse a fogszuvasodás kialakulásának, továbbá újabb kutatások szerint szerepe van egyes belgyógyászati és neurológiai kórképek progressziójában. A S. mutans biofilmképzésében kulcsszereppel bíró glükánkötő fehérje C közelmúltban megfejtett kristályszerkezete lehetőséget adott a kutatóknak célzott gátlómolekulák fejlesztésére. Doktori dolgozatomban a S. mutans biofilmképződésének szelektív gátlására alkalmas DNS aptamerek előállítását és működésük vizsgálatát mutattam be, ami egy új megközelítés lehet a baktérium virulenciájának mérséklésére. Eredményeink alapján elmondható, hogy a szelektált aptamerek megbízható affinitással és nagy szelektivitással ismerik fel a GbpC célmolekulát, aminek hátterében a SELEX körültekintő megtervezése, valamint a fiziológiáshoz közel álló szelekciós és karakterizálási körülmények megválasztása áll. A munkacsoportunkban fejlesztett PBA-PCR megfelelő technika volt az aptemerjelöltek hatékony előállításához, és hozzájárult, hogy felismerjük a primerrégiók szerepét a funkcionális aptamerek szerkezetének kialakulásában. Az előállított aptamerek alkalmazhatóságát komplex tápoldatban végzett biofilmgátlási vizsgálataink bizonyították.
Összegezve, szelektált aptamereink ígéretes jelöltjei lehetnek a dentális plakk minimalizálását célzó újabb fejlesztéseknek. Továbbá, reményeink szerint az általunk bemutatott aptamerszelekciós stratégia, kiegészülve a modern bioinformatika adta eszközökkel szélesebb körben is értékesnek bizonyulhat, és hozzájárulhat számos orvosilag releváns aptameralapú terápia kidolgozásához.
