Mágneses kompressziós erőn alapuló anasztomózist készítő eszközök fejlesztése minimál invazív gyermeksebészeti felhasználásra
Hornok Zita
Theoretical and Translational Medicine Division
Dr. Kellermayer Miklós
SE Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika tanterme
2026-02-02 14:00:00
Translational kidney research and organ transplantation
Dr. Zsembery Ákos
Dr. Cserni Tamás és Dr. Ferencz Andrea
Dr. Szücs Ákos
Dr. Vajda Péter
Dr. Harsányi László
Dr. Tory Kálmán
Dr. Debreczeni Béla Zoltán
• A vizsgálatban alkalmazott szintetikus modellek egyszerűen, néhány könnyen hozzáférhető elemből, alacsony költséggel készíthetők el és otthoni körülmények közötti gyakorlásra is megfelelőek. Az ex vivo állatmodellek beszerzése ezzel szemben lényegesen nehezebb, higiéniai szempontból nem ideálisak, így csak intézeti körülmények között, szervezett tréningeken javasolt használatuk.
• Az egyszerű, olcsó, könnyen reprodukálható, higiénikus ballon modell kiválóan alkalmas az intrakorporális varrás és a kéz-szem koordináció gyakorlására, ami főként az olyan komplex műtétek előtt kritikus, mint a nyelőcsőatrézia vagy a pielonplasztika műtéte, ezáltal csökkenthető lehet ezeknek a beavatkozásoknak az időtartama, ezzel pedig a posztoperatív szövődmények száma.
• A ballon modellt életnagyságú újszülött játékbaba szimulátorba helyezve lehetőség volt a mágneses eszköz tesztelésére, a technika finomítására is.
• A pielo-uréterális mágneses anasztomózis kivitelezhetősége néhány éve sertés modellben már demonstrálva lett. Jelen kísérletünkkel azt bizonyítottuk, hogy a mágneses eszközzel, a technikát kissé módosítva, hosszabb távon is átjárható anasztomózis készíthető.
• A nyelőcső- és a pielo-uréterális anasztomózis több tekintetben is hasonlóságot mutat. Mindkettő esetében egy kis kaliberű (alsó nyelőcsőcsonk, ill. uréter) és egy nagyobb kaliberű (felső nyelőcsőcsonk, ill. pielon) képlet között kell összeköttetést kialakítani. A nyelőcső és az uréter falának szövettani felépítése csaknem megegyezik, disztálisan kialakuló elzáródás esetén mindkettő képes adaptív tágulásra.
• A nyelőcsőatrézia műtéte után kialakuló anasztomózis-szivárgás továbbra is jelentős problémát jelent és részben a nem megfelelő varrási technikára, részben az anasztomózis feszülésére vezethető vissza. Ez a posztoperatív nyelőcsőszűkület leggyakoribb és legnehezebben kezelhető oka. A műtét legkritikusabb lépése a kis kaliberű nyelőcsőcsonkok kézzel való anasztomizálása a szűk mellüregi térben.
• A kézzel és mágnesekkel készült anasztomózisok integritását a humán újszülöttek nyelőcsövéhez anatómiai felépítésükben és méretükben nagyfokú hasonlóságot mutató nyúl nyelőcsöveken vizsgáltuk.
• Mind az elkészített anasztomózis minőségét elsődlegesen jellemző belső nyomástűrés, mind a nyelőcsőfal szakítószilárdságának vizsgálati eredményei arra utaltak, hogy mágnesekkel stabil, szivárgásmentes anasztomózis készíthető.
• A magnamózis egyszerű technikája biztonságos alternatívája lehet a nyelőcsőatrézia hagyományos műtétének, mivel az esetek 85%-ában a nyelőcsőcsonkok közötti feszülés nem túl nagy.
• Véleményünk szerint a mágnesek a primer anasztomózis elkészítésének megítélésére is felhasználhatóak lehetnek, hiszen ha a nyelőcsőcsonkokba helyezett mágnesek nem tapadnak össze, vagyis a nyelőcsőcsonkok feszülésmentes primer anasztomózisa nem kivitelezhető, akkor azok előzetes nyújtására van szükség.
• Az EMAD technika legnagyobb előnye más, korábban publikált módszerekkel szemben, hogy ebben az esetben a mágnesek bejuttatásához nincs szükség gasztrosztóma képzésére. Torakoszkópia során a beavatkozás teljes egészében kivitelezhető, beleértve a légcső és a nyelőcső közötti fisztula lekötését is.
• A mágneses anasztomózisokkal biztonságos, jól záró anasztomózis készíthető, mellyel az anasztomózis-elégtelenség kialakulásának esélye alacsony.
• A mágneses anasztomózisoknál nincs esély idegentest-reakció és következményes gyulladás, így későbbi szűkület kialakulására, szemben a kézi anasztomózisokkal.
• A mágneses anasztomózisok alkalmazásával csökkenthető mind a műtétek elsajátításának ideje ("learning curve"), mind a műtéti idő, ezzel a szövődmények száma is.
Új megállapítások
I. A munkacsoportunk által készített ballon modell kiválóan alkalmas az intrakorporális varrás gyakorlására, mely főként az olyan komplex műtétek végzésénél kritikus, mint a pielonplasztika és a nyelőcsőatrézia műtéte.
II. A pielo-uréterális mágneses anasztomózis eszközzel hosszabb távon is átjárható anasztomózis készíthető.
III. A munkacsoportunk által a pielo-uréterális mágneses anasztomózis eszköz mintájára készített eszközzel biztonságosan, minimál invazív módon, gasztrosztóma képzése nélkül rekonstruálható lehet a veleszületett nyelőcsőatrézia.
