A cisztás fibrózis kórlefolyását befolyásoló klinikai tényezők és új terápiás modalitások vizsgálata
Örlős Zoltán
Rácz Károly Konzervatív Orvostudományi Tagozat
Dr. Fekete Andrea
Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet
2026-03-03 14:00:00
Légzőszervi megbetegedések
Dr. Losonczy György
Dr. Antus Balázs
Dr. Jáky-Kováts Zsuzsanna
Dr. Gyűrűs Éva
Dr. Losonczy György
Dr. Bohács Anikó
Dr. Brenner Gábor
Dr. Krikovszky Dóra
A terápiás lehetőségek jelentős fejlődése ellenére a cisztás fibrózis (CF) továbbra is krónikus, progresszív és több szervet érintő betegség maradt. Vizsgálataink célja olyan patogén tényezők feltárása volt, amelyek hozzájárulhatnak a tüdőszövet károsodásához, a CF-betegek kórházi kezeléseinek és halálozásának vezető okához.
Eredményeink szerint az oxidatív stressz biomarkerei – az 8-izoprosztán (8-IP), a 8-hidroxi-2'-dezoxiguanozin (8-OHdG) és a protein-karbonil –, valamint az endogén oxidoreduktáz enzimek, mint a szuperoxid-diszmutáz (SOD) és a kataláz (CAT) aktivitása szignifikánsan emelkedett volt mind a plazmában, mind a köpetben a CFTR-modulátor-naív CF-betegekben az egészséges kontrollokhoz képest. Fontos megfigyelés, hogy a hármas kombinációjú CFTR-modulátor terápia (ETI) nemcsak a klinikai paraméterek (BMI, FVC, FEV1) javulását eredményezte, hanem a köpetben az oxidatív stressz markerek és az antioxidáns enzimaktivitások csökkenését is. Ezzel szemben a szisztémás oxidatív károsodás hat hónap ETI-kezelést követően nem változott érdemben, ami arra utal, hogy a jelenleg alkalmazott CFTR-modulátorok szisztémás antioxidáns hatása korlátozott. Ez felhívja a figyelmet olyan új terápiás megközelítések szükségességére, amelyek egyaránt képesek a lokális és a szisztémás redox-egyensúly zavarának korrigálására.
A progresszív tüdőkárosodásban jelentős szerepet játszanak az alsó légúti fertőzések is. Ezek közül a nem-tuberkulotikus mycobacteriumok (NTM) olyan opportunista kórokozók, amelyek jelentős szerepet játszanak a CF-betegek tüdőkárosodásának progressziójában. Vizsgálatunkban a Mycobacterium abscessus komplex (MABSC), a Mycobacterium avium komplex (MAC) és a Mycobacterium xenopi voltak a leggyakrabban izolált fajok. Figyelemre méltó, hogy az NTM-pozitív köpetminták aránya 2020 és 2022 között 5,7%-ról 12,9%-ra emelkedett, ami - a multidrog-rezisztens MABSC izolátumok gyakori előfordulásával együtt - egyre nagyobb terhet jelent a CF-ellátásban. Retrospektív vizsgálatunkban az alacsony FEV1-értéket és a korábbi NTM-pozitivitást független rizikófaktorként azonosítottuk a későbbi NTM-kolonizáció szempontjából. Eredményeink arra is utalnak, hogy az ETI-kezelés hozzájárulhat az NTM-clearance javulásához, ami a CFTR-moduláció szélesebb terápiás jelentőségére enged következtetni.
Összességében eredményeink alátámasztják a rendszeres mikrobiológiai surveillance és a rizikóalapú CF-gondozás fontosságát, valamint rámutatnak olyan új terápiás stratégiák szükségességére, amelyek a szisztémás redox-egyensúlyt is célzottan befolyásolják
